Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Iratok

tani eleiben, de mindenőt oszol a' varmegie nepe, nincz módunk benne hogy tovab megh tarthassak, mert el unták ezt az füzetest. Az vegekbeől pedigh semmit ki nem vihetni, s ugy értik sokan, hogy nemis nekem való ott disponalnom, noha egieb aránist maid czak a' kapukra való gialogh sem leszen azokban az nagy fűzetetlensegh miat, hanem im odáis magam füzetet gialogiban kűldek hatvanigh valót, mert ha azt feől nem epettiük es nem praesidealliuk, szinten veszeliben hozzuk az bániakat. En vonszom a' migh lehet a' jármot, migh nem ki faradok enis belőle. Az en szégeni attiamffia temetése napia im szinten előttem vagion; foroghván utolsó tiztesseghe elmémben. Szomorú beszdek ezek, es szomorú kőltséghis, de mivel maid semmit nem czelekedhetem én eő erètte, s méltán keől ebbenis fáradoznom ; Ne czudállia azért kegd erre nezvénis, ha kedvetlenséghel es darabossan vannak nemeli irásim. Kiket azért egiebarantis melto nekem erzenem.

1 17. Nagyszombat, 1641 ápr. 24. A nádor a kancellárhoz. Banér sikertelen üldözése. Sértődés a kancellár oktató levele miatt. (Est. lt. 6. b. ) köt. 227. — A nádor irodájának gyors másolata.) Szolgálok kk. El veottem 12. praesentis irt leveletis kk,

2 bánom hogi jeovendeolesem be teolt, s Panyr el ment, s quartyrban telepedet az mi nepwnk, kiket nem kichin szokatlan dologra vészen chaszarne aszoniunk hopmestere, ha most mingiart feszkekbeol megh indittia. Az egiéb tracta dolganakis lassù f ut amottjat nem eo rémest értem, de, dato uno inconveniente sequntur infinita, s nehez chak hallasrais az hadi feiek keozöt vaio dissensiois, mert igen bizonios az hogi disparibus bobus non bene trahitur currus. 1 Ez iratról kanc. előterjesztést nem találtunk. 1 A kancellárnak bizonyára ingerült hangú levelét nem találtuk.