Hajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (Budapest, 1930)

Iratok

válazt a fejedelem, melliet nagy attente halgatván, mi lészen belőle, nagy éretlenségel láttam resolutioiát, schak nem semmit mond az en kérdéseimre, hanem a' religio dolgát emlegeti, hogi abban kellene megh eggieznünk, de arról sem mond semmitis ; Az Jesuitakot hogy nem eó, hanem az országh constitutioia tilalmaza, ki ellen eó nem chelekődhetik semmitis, mindazonáltal ám mostis vannak ben, s nem gondol vélek, chak ne exorbitallianak. Az Krasna vize dolgában

1 ugy resolvallia magát, hogy eó semmi uton nem intendallia az Echedi lápot kiszáraztani, hanem chak valami részét akaria annak az Krasna vizének Székeli hida alá deriválni, ugyhogi mind a' malmok, s mind egiebaránt az folio viz megh maradgion ideis, ki hogy meghis lehet, igen erőséti, de en mind a' modgiat ezen dolognak, s mind magában az dolgot igen rosnak mondván, s azt megh mutatván, relatiora vévék a' dolgot. Menték az egieb dolgokbanis magokot, de helteleneól, s az mai beszélgetésünk ebben marada, de ugi latom teóbetis akarnak még mondani, melliet megh értvén kőzleóm azt is kgd által ő Főlségével. Izdenczi uram dolgában meg uy difficultasunk találkozót vaia, mert valami chauz lévén é napokban Béczben, olliant kezdeót volt beszélni, mintha ha magiar követ menne bé, nem chak nem örömest látnák az Portán, de eó tartana attól, hogi eleibe sem bochátana chászárok, ki az vezérteól bizonios hogy nem ment Béczben, hanem ott attak azt a sípot száiában, kiről irtam valais a' vezérnek, es Izdenczi uramis megh tudván a' dolgot, megh tartozót vaia, de válazt irván a' vezér, iria hogy valaki megien chászár urunk nevével oda, örömest láttiák, es mint keóveteót illendő bőchűlettel fogadgiak : így azért sok haisabaisa után őis megh fogh már indulni, de szűkségős volna igen, ha ez lator kérdést, es chauz beszédét, iobban inquiralnánk, mert sok teób rosz egieb dolgokis fekűsznek ezalatt. Az Alföldi hűseóknek feól jeóvételeket intimaltam vaia nékik, kik jövendőre es io útra hallaztották feól jeoveteleket ; jeóneké nemé, nem tudom, sem mikor azt sem, s mivel az en eggigiőségem mellé, avagy inkáb gianos hüségőm mellé két bőchűletes uriszemélt rendelt ő Főlsége,

2 en magam se eó kglmekel eggiűtt megh nem halgathatom őket, azértis hogy nem tudom mikor jeónek feól, s