Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XIV. Lednic város címereslevele, 1465
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 96 2019.01.16. 10:26:41 1392 előtt elzálogosítottak egy bizonyos Henk nevű cseh embernek, ezért Zsigmond király engedélyt adott arra, hogy ezek rokona, a király udvari lovagja, Kapolyai Budmér �a, Dezső a saját költségén viszszaváltsa azt, egyben az uralkodó kötelezte magát, hogy új adományként nevezettnek adományozza, ha ezt megteszi.443 A vár ezt követő sorsáról egy 1475-ben kiadott oklevélből van tudomásunk. 1475. június 11-én a nyitrai káptalan korompai vagy éleskői Nehéz Péter kérésére kiküldte Bán Gáspár és Beregszászi László kanonokokat Lednic mezővárosba, akik visszatérve a káptalanba előadták, hogy néhai kornici vagy lednici Bielik Vencel �a, Zobek az őse által Zsigmond királytól 3060 széles prágai garasért zálogba vett Lednic várát és tartozékait ugyancsak 3060 garasért zálogba adja Péternek és testvérének, Györgynek.444 Tehát a vár Zsigmond király alatt a kornici Bielik család kezébe került, 1435-ben Bielik Sobek itt adott ki oklevelet.445 Ezt követően Bielik Vencel – vélhetőleg Sobek �a – tartotta kezében a várat és tartozékait, ő az, aki a címeradományt kérte Mátyástól. A címeradományozás története azonban nem teljesen problémamentes. Azt tudjuk, hogy Lednic várát, ennek következtében természetesen a Bielik családot is Jan Giskra oldalán találjuk a huszita harcok alatt.446 Egy 1464. április 7-én kelt oklevél érdekes adalékokkal szolgál a vár történetéhez. Ezen a napon Mátyás megparancsolta a kolozsmonostori konventnek, hogy vezesse be Szobi Péter besztercei várnagyot és örököseit a Doboka megyében fekvő – Hunyadi János által vásárolt – Erked és Sajó birtokokba és tartozékaikba, azzal a feltétellel, hogy ha a király vagy utódai a csehek kezében lévő, Trencsén megyében fekvő Lednic várát és tartozékait visszaszerzik, akkor azt Szobi és örökösei kapják, viszont Erked és Sajó birtokokat visszaadják az uralkodónak. A birtokokba június 16-án a konvent beiktatta a besztercei várnagyot.447 Nem lehetetlen, hogy Bielik Vencel – értesülve a Szobi Péternek tett adományról – igyekezett az országot szilárdan kezében tartó uralkodó felé hűségét kinyilvánítani, amit Mátyás vélhetőleg el is fogadott, ugyanis 1464. november 5-én már olyan parancslevelet küldött – szintén a kolozsmonostori konventnek –, hogy Szobi Pétert a nevezett birtokokba örökjogon iktassák be, egyúttal visszavonta a király azokat a feltételeket, amelyeket koronázása előtt, első titkospecsétjével megerősített, pátens formában kiadott oklevelében szabott.448 Egyelőre csak találgatásokra vagyunk utalva, hogy milyen szolgálatokat tehetett Vencel az uralkodónak, de nem lehetetlen, hogy valamelyik 1464. évi hadjáratban tüntette ki magát annyira, hogy Mátyás egyelőre nem kívánta tőle visszaszerezni Lednicet. A címeradományozásra tehát 1465. július 2-án került sor: a király a neki tett szolgálataiért – lednici Bielik Vencel alázatos kérésére – Lednic mezővárosnak adja az oklevél elején megfestett címert. Az oklevél meglehetősen szűkszavú, azonban megtaláljuk benne a természetes személyeknek adományozott címereslevelek sajátos formuláját, vagyis azt, hogy a címert használhatják – más mezővárosok módjára – csatákban, lándzsatöréseken, párbajokban, lovagi tornákon, valamint pecséteken, zászlókon, sátrakon és más szokásos dolgon. Természetesen a városra mint jogi személyre nem vonatkozhat a hadi cselekményekre vonatkozó címerhasználat, hiszen azokban mezővárosok lakosai nem vettek részt, a privilégium 443 DL 7748., ZsOkl I., No. 2376. 444 DL 103008. (az oklevél kelte: 1475. jún. 18.); Engel 1977, 129.; Fekete 1941, 37. Fekete Nagy Antal 3600, Engel Pál 3000 garast ír a zálogba adás összegének, azonban az oklevélben az összeg „tribus milibus saxagenis (sic!) latorum grossorum Pragensium”, később „tribus milibus sexagenis latorum grossorum Pragensium” formában található, tehát 3060 garas. Az elzálogosítás dátumát Engel Pál 1403 körüli időpontra teszi, ld.: Engel 1996, I. 356–357. Mátyás 1475. júl. 14-én kiadott oklevelében (DL 17714.) elismeri, hogy a Bielik Vencel kezén zálog címén lévő Lednic várát korompai Nehéz Péter több, mint 6000 aranyért zálogba vette, és ígéri, hogy azt addig birtokolhatja, amíg ő (Mátyás) vagy utódai a Bieliknek adott összeget meg nem adják Péternek. Ennek az oklevélnek az érdekessége az, hogy Vencel szerepel zálogbaadóként, jóllehet a nyitrai káptalan oklevele szerint már meghalt és �a, Sobek adta zálogba a várat és tartozékait. Még ugyanezen a napon (1475. júl. 14.) parancslevélben utasította Mátyás a nyitrai káptalant, hogy Lednic birtokába vezessék be Pétert, amit a káptalan 1475. dec. 1-jén kelt oklevele szerint november 16-án meg is tett, ld.: DL 17715. 445 DL 268742. 446 Tóth-Szabó 1917, 204. 447 DL 27490. Regesztáját ld.: DL-DF adatbázis, készítette Rácz György (http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/dldf/adat lap/183301, hozzáférés ideje: 2018.12.13.). Erked és Sajó birtokokra ld.: Csánki V., 347–348. és Csánki V., 397–398. Az oklevél egyértelműen Doboka megyében lévő birtokokról ír. Az oklevél tartalmát Csánki Dezső is ismerteti a Hunyadi család kapcsán: Csánki V., 501–502. 448 DL 27492. Az adománylevél nyilván még Mátyás koronázása (1464. márc. 29.) előtt kelt, viszont az első iktatóparancs már a koronázás után. 96
