Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

XII. Mezőkövesd címereslevele, 1464

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 88

2019.01.16. 10:26:37 birtokok határait, Kewesd-et még mindig faluként említik,411

1416-ban arról van adatunk, hogy Perényi Péter országbíró parancsára három vásáron, köztük Szent Bertalan napján, augusztus 24-én, hétfőn Kwuesden kikiáltással idézte meg az egri káptalan és Watha-i Antal királyi ember Saal-i Tamás �át, Lászlót egy peres ügyben.412

Halála előtt egy nappal, 1437. december 8-án Zsigmond király Cserép várát, valamint Kövesd és Keresztes falvakat 4000 forint értékben elzálogosította Czerneni Henningnek és Fankusói Justhnak, ugyanis nevezett udvari vitézek saját költségükön elkísérték az uralkodót császárrá koronázására (Németországba, Lombardiába és Itália más részeibe), ezért költségük fedezésére, amíg ő, vagy utódai visszaváltják azt, a nevezett összegért birtokukba adta.413

Erről Zsigmond király értesítette az érintett vár és birtokok népeit, és megparancsolta, hogy mindenben engedelmeskedjenek nekik,

414 valamint utasította az egri káptalant, hogy nevezetteket iktassák be a birtokokba.

415 Habsburg Albert hatalomra kerülése után Henning és Justh minden ellenszolgáltatás nélkül visszaadta a birtokokat a királynak, ezért férje halála után, 1441-ben Erzsébet királyné Végles várát és birtokait adta nekik.416

Albert király 1439-ben Erzsébet királynénak adományozta Diósgyőr várát és tartozékait, amelyek közt Kövesd possessio szerepel.417

Az 1440-es években több per folyt a mezőkövesdi lakosok ellen, mivel a környező települések, Pazsag, Bogács, Szomolya erdeiből a fát kitermelték, területeiket elszántották. A huszita háborúk Mezőkövesd települést sem hagyták érintetlenül, ugyanis 1450. március 28-án országos jelentőségű esemény helyszíne lett: itt kötött békét Hunyadi János kormányzó és az ország előkelői a cseh Jan Giskra zsoldosvezérrel és kapitányaival.418

1455. május 14-én Hunyadi utasította Czobor Mihály borsodi ispánt, egyben diósgyőri várnagyot, hogy Mezőkövesd királyi mezőváros bírójával, esküdtjeivel, polgáraival és minden népével adassa vissza a Debrei Imre jobbágyától elvett hat ökröt és egy javakkal megrakott szekeret, amelyet Debrei familiárisának korábbi cselekedete miatt vettek el.419 1456-ban egy jelentős per folyt a város és a felsőtárkányi kartauzi kolostor közt, utóbbiak azzal vádolták ugyanis a mezőkövesdieket, hogy jogtalanul pusztítják zsérci és noszvaji erdeiket. Az uralkodó vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelyet Frangepán Duim borsodi ispán, diósgyőri várnagy végzett el.420

A Bogácson tartott gyűlésen megjelentek a felperes képviselőjén kívül a vármegye szolgabírái, környékbeli nemesek küldöttei és az egri káptalan képviselői, továbbá Mezőkövesd képviseletében Németh Demjén bíró, Sartor Tamás és Gele Demeter esküdtek, és további 18 polgár.421

A fentiek alapján jól látszik, hogy az évszázad elején még falunak nevezett település – amely 1437-ben Cserép vára, később Diósgyőr vára tartozékaként szerepel – a század közepére már saját igazgatással rendelkező mezővárossá vált. Mátyás megkoronázása után négy hónappal részesítette pecsétadományban Mezőkövesdet. Az oklevél sajnos eredetiben nem maradt ránk, de a ma a mezőkövesdi Matyó Múzeumban őrzött, felirata szerint Bovánkovich Lajos városi jegyző által 1838. július 28-án készített festmény422 alapján következtetni lehet annak eredeti pecsétképére, amelyet a magyar gyakorlat szerint az oklevél elején festettek meg. A köriratban a város nevének archaikus, 15. századi alakja azt sugallja, hogy a másolat az eredetivel megegyezik, azonban kétségeket ébreszt a köriratot hordozó szalag ábrázolása, az ugyanis inkább 18. századi elemnek tűnik. Ugyancsak kétséges, hogy az elveszett eredeti oklevél címerfestményén a pajzs fölött valóban isközi 1976, 43–53.

411 DF 210404. ZsOkl II., No. 6463.

412 DL 89772. ZsOkl V., No. 2236.; A város heti piacnapja hétfő volt ld.: Draskóczy 1996b, 157–173.

413 DL 63135., Borsa 1991, No. 118.; Draskóczy 1996a, 119–120.

414 DL 63134., Borsa 1991, No. 119.

415 DL 63136., Borsa 1991, No. 120.

416 DL 63233., Borsa 1991, No. 126.

417 DF 258085. Az oklevél kiadása: Teleki 1853, No. XXII.

418 Tóth-Szabó 1917, 245–246.; Draskóczy 1996a, 124. Hunyadi 1450. márc. 18-án Mezőkövesden adott ki egy pallosjogot

adományozó oklevelet a �renzei Eduardo Manini, máramarosi sókamaraispánnak: DL 14344. ld.: Hajnal 1923, 117. (No. 51.);

Bándi 1991, 95. (No. 17/b). Hunyadi János 1450. márc. 18–28. közt tartózkodott Mezőkővesden ld.: Engel 1984, 984.

419 DL 70247.: „

mandamus et commisimus providis viris iudici iuratis et universis civibus et populis in opido regali Mezewkewesd...” Czobor Mihály borsodi ispáni és diósgyőri várnagyi hivatalára ld.: Engel 1996, I. 121., 303.

420 Frangepán Duim borsodi ispáni és diósgyőri várnagyi hivatalára ld.: Engel 1996, I. 121., 303., és C. Tóth–Horváth–Neu

mann–Pálosfalvi–W. Kovács II., 83.

421 DF 210634. A per rövid összefoglalását a nevek felsorolásával ld.: Sárközi 1976, 46–47.

422 Matyó Múzeum, MM 53. 1. 255.

88