Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XL. A Feer család címereslevele, 1488
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 248 2019.01.16. 10:28:52 zuverme�den, m�t urkund d�ses br�efs bes�gelt m�t unserm kủn�gcl�chem anhangundem inns�gel. Geben zủ W�enn an Erchtag nach Sand Larennczentag nach Christ� unsers lieben herrn geburde tausennt vierhundert und �n dem achtundachzig�sten, unnserer re�che des Hungr�schen in dem a�nunddreissig�sten und des Behem�schen �m zweinczigisten jaren. A plica külső oldalán: Ad mandatum proprium domini regis A versón, egykorú írással: Regestrata A versón, későbbi írással: ein wappenn brie� * * * A Feer család vagyonos és befolyásos luzerni patríciuscsalád volt. 1009 Felmenőik a 14. században révészek voltak a Luzern kantonbeli Eschenbachban, innen származik a család neve is. 1010 A század közepétől birtokolták a Reuss folyón lefelé való hajózás jogát. A Feerek vélhetően a 14. század végén nyertek polgárjogot Luzernben. A 15. században fokozatosan komolyabb politikai befolyást szereztek, amelyet a városi tanácsi tagságuknak és a tanácstag családok közti házassági kapcsolatoknak köszönhetően egészen a 18. századig megőriztek. Már 1385-ben említik Peter Feert a polgárok könyvében (Bürgerbuch). A luzerni Nagytanácsban először 1396-ban, a Kistanácsban pedig 1423-ban kaptak helyet. 1478 és 1539 között három egymást követő generáció tagjai (Hans, Peter és Jakob Feer) is viselték a luzerni Schultheiss, azaz a városi főbíró és a Kistanács elnöke hivatalát. A Feer család – akárcsak a Sonnenbergek – több, mint két évszázadon át, 1500-tól 1723-ig megszakítás nélkül képviseltette magát a legfelsőbb városvezetésben, a Kistanácsban, olykor akár három vagy több családtaggal is egyszerre. Az utolsó Feer, aki a Kistanács tagja volt, 1775-ben halt meg. Kiterjedt birtokaik voltak: a 15. század végén megszerezték Wyher kastélyát és a kasteleni uradalmat (ezeket 1588-ban, illetve 1598-ban el is adták). 1526-ban Jakob Feer megvette Buttisholz kegyúri jogát és javait. Ezeken felül bírták még Rottertswil, Herrendingen és Ottenhusen uradalmait, valamint több házat Luzern városában. 1011 1757. július 18-án Franz Bernhard (†1775) és Leopold Christoph Feer zu Emmen und Buttisholz (†1770) a család �ági kihalásának esetére létrehoztak három szigorúan szabályozott öröklési rendű elsőszülöttségi hitbizományt a beházasodott Pfy�er, Balthassar és von Fleckenstein családok javára. Egyiküknek sem született gyermeke, így a hitbizományokat unokahúguk és húguk kedvezményezett férjei örökölték. A család neve is tovább élt, mivel a megegyezés alapján Buttisholz új hitbizományi urainak (Fideikommissherr) neve Pfy�er-Feer lett; ez az eredeti Feerektől leányágon leszármazott család ma is a buttisholzi kastélyban él. 1012 A két gyermektelenül maradt �vérrel és egyház� unokatestvérükkel, Placidus Feerrel (†1794) kihalt a Feer család főága, 1013 de a címereslevél egyik adományosától, Leopold Feertől származó aargaui mellékág a mai napig él. 1014 A címereslevélben említett személyek közül Leopold, Ludwig, Peter és Hans édestestvérek, idősebb Hans Feer �ai voltak, míg Heinrich az idősebb Hans öccsének, az idősebb Heinrichnek volt a gyermeke. 1015 A legidősebb �vér, Leopold Feer (�. 1452– 1488) főként katonai tevékenységével tűnt ki: azon kívül, hogy egy időben Herendingen és Ottenhausen bírája (Gerichtsherr), illetve Entlebuch helytartója (Landvogt) volt, különböző külföldi hadjáratokban egy 300 svájci zsoldost számláló katonai egységet vezetett, Luzern város katonai vezetője (Pannerherr) volt és többször járt Luzern követeként a baseli püspöknél. Vagyonos voltát jelzi, hogy 1485-ben 100 forinttal hozzájárult a werdenbergi grófság Luzern város általi megvételéhez. 1016 1009 A család történetéről leszármazottjuk, Eduard Feer írt monográ�át a 20. század elején (Feer 1934), de ehhez semmilyen módon nem tudtam hozzájutni. 1010 Német: die Fähre = komp, der Fährmann = révész. 1011 Vivis 1905, 82–83.; Steigmeier, Andreas: Feer (LU). In: e-HLS. 1012 A Mátyástól kapott Feer-címert is tartalmazó két címerváltozatukat ld. Vivis 1909, Taf. IV., No. 50–51. 1013 Vivis 1905, 84. (az utolsó Feerek családfáját lásd a 85. oldalon); Vivis 1909, 25. 1014 Lischer, Markus: Feer (AG). In: e-HLS. 1015 Hae�iger 1924, 73. 1016 Hae�iger 1923, 84. 248
