Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XL. A Feer család címereslevele, 1488
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 249 2019.01.16. 10:28:52 Öccse, Peter vagy Petermann Feer (1454 k.–1519) 1480-tól a Nagytanács, 1487-től a Kistanács tagja volt. 1483–1485 között a büroni uradalom, 1491–1493 között a különleges jogállású, nyolc kanton (Zürich, Luzern, Uri, Schwyz, Solothurn, Unterwalden, Zug és Glarus) által háromévente felváltva igazgatott Sargans grófság, 1495–1497 között és 1501–1503 között pedig Willisau helytartója volt. Egy időben Luzern Kleinstadt városrészének katonai elöljárójaként, majd a luzerni ferences kolostor gondnokaként is működött. 1495–1497 között városi számvevő volt, később pedig négy alkalommal, 1502-ben, 1504-ben, 1506ban és 1512-ben is Schultheissé választották. 1513-ig rendszeresen volt Luzern követe a svájci szövetségi gyűléseken. Kapitányként kitüntette magát az I. Miksa német-római császár serege ellen 1499-ben vívott győztes dornachi csatában. Ezt követően francia zsoldban harcolt, érdemeiért 1507-ben XII. Lajos francia király lovaggá ütötte. 1513-ban, a Hagymaháborúnak (Zwiebelnkrieg) nevezett felkelés – amely azért robbant ki, mert a Franciaországgal vívott háború idején egyes luzerni urak, köztük Peter Feer éppen a franciák javára toboroztak zsoldosokat – következtében minden tisztségét és hivatalát elvesztette, sőt, letartóztatták és megkínozták. Ennek ellenére 1517-ben fél évig újra viselte a Schultheiss hivatalát. 1017 A harmadik �vér, Ludwig Feer (1462 e.–1503) eredetileg egyházi pályára készült, 1462-ben kanonokjelölt volt a beromünsteri kolostorban. 1482-ben már a párizsi egyetem hallgatói között találjuk. 1487– 1489-ben wikoni várnagy (Schlossvogt) volt. 1486-ban és 1490–1492 között a luzerni Kilencek bírósága (Neunergericht), majd 1492–1493-ban a Nagytanács tagja. 1491–1493-ban a városi számvevő (Stadtrechner) hivatalát is betöltötte. 1493-ban szóvivőként (Fürsprecher) említik, majd 1493-ban Melchior Russ utódjaként megválasztották városi jegyzőnek. 1497-ben rendezte a városháza tornyában őrzött városi levéltárat, 1499-ben pedig belefogott egy végül befejezetlenül maradt, az év elején a svájci–ausztriai határon lezajlott összeütközésről, a Sváb háborúról (Schwabenkrieg) szóló krónika megírásába. 1018 Hans Feerról, az utolsó testvérről tudjuk a legkevesebbet. Bátyjaihoz hasonló pályát járt be, 1493-ban a Nagytanács tagja, 1495-ben Entlebuch, 1501-ben Michelsamt helytartója, 1503-ban városi számvevő, majd 1507-ben Münster, 1513-ban pedig Büren és Triengen helytartója, egy időben pedig Kastelen bírói jogkörrel rendelkező ura volt. Werdenberg megvásárlásakor 225 forintot adott. 1019 A négy �vér apai unokatestvére, Heinrich Feer szintén katonaviselt ember volt, többek között XI. Lajos francia király szolgálatában vezetett egy csapat svájci zsoldost, valamint részt vett a Merész Károly elleni harcokban is. Heinrich a maga idejében a leggazdagabb luzerni polgárok közé tartozott, ami abból is látszik, hogy a tehetős Feer �vérek közül magasan a legnagyobb összeggel, 575 forinttal járult hozzá Werdenberg 1485. évi megvételéhez. 1478-ban tanácstag volt, 1481-ben Entlebuch, 1489-ben Willisau, 1491-ben pedig Rotenburg helytartója. 1020 A három, Mátyás királytól címert nyert luzerni család közül a Feer az egyetlen, amelynél talán nyoma van egy korábbi, az 1488. évitől eltérő családi címer használatának. Erre akár utalhatna a szövegben szereplő von newem – „újonnan” vagy „újból” – kitétel is, viszont ennek értelmezésénél �gyelembe kell vennünk, hogy az 1488. évi Feer-rel a neveket és a címerleírást leszámítva azonos szövegű Ritzi- és Sonnenberg-címereslevelekben 1021 ugyanúgy szerepel ez a kifejezés, miközben azoknál nem tudunk korábban használt címerről. Egyes források szerint az idősebb Hans Feer címereslevelet kapott volna 1486-ban I. Miksa császártól (sic!), de mivel Feer már 1484-ben meghalt, Miksa pedig csak 1508-tól volt császár, ez az adománylevél minden bizonnyal csak a családi legendáriumban létezett. 1022 A szakirodalom ettől függetlenül a Feer családhoz köt egy beszélő, a család nevére illetve korábbi révészi tevékenységére utaló, arany mezőben egy cölöpösen álló vagy két harántkeresztezett fekete evezőt ábrázoló címert. 1023 1017 Spettig, Peter: Feer, Petermann. In: e-HLS.; Liebenau 1880, 117–118. 1018 Spettig, Peter: Feer, Ludwig. In: e-HLS. 1019 Hae�iger 1923, 85. 1020 Hae�iger 1923, 84. 1021 Ld. a jelen kötetben a No. XXXIX. és XLI. alatt. 1022 Ezt így látta Georg von Vivis is (Vivis 1905, 83). 1023 Az evezőlapátos Feer-címer különböző változatai megtalálhatók a Staatsarchiv Luzernben, J. Gauch és P. X. Weber levéltárosok heraldikai gyűjteményében: CH-StALU-WH 1/311. Koholmánynak tartva két változatát közli: Vivis 1905, Taf. IX., No. 15–16. Valószínűleg emiatt írja Gustav Adelbert Seyler is azt, hogy a Ritzi- és Sonnenberg-címereslevelekkel szemben 249
