Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

XXXIX. Niklaus Ritzi címereslevele, 1488

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 242

2019.01.16. 10:28:48 A versón: wappen brie�; Ist min grossmuetterlin saligen ein Ritzin gsin, daher [...] diser brie� bruoder herrn schulthessen verehret von heren Caspar [...] und bruder her schulthes mir den verehrt anno 1603. Und ob glichwol veter Caspar P��er diss wappen �üret, ghörts im nit, sonder dem, so disen brie� ye jn haben wirt, der veter hat in vor langst gern ghan, der vatter sälig aber hat im den nie mal gonnen, sonder us als siner schwöster kinden.

990 * * * A luzerni Ritzi (olykor Rizze) patríciuscsalád származásáról annyit tudunk, hogy vélhetően itáliai, milánói eredetű famíliáról van szó, amelynek első tagjai, Petrus és Paulus Ritzi 1420-ban érkeztek Luzernbe.

991 A család kereskedelemből szerezte vagyonát, erre alapozva pedig helyi politikai befolyását. Ismert tagjai folyamatosan fontos tisztségeket töltöttek be a luzerni magisztrátusban. Az első családtag, akiről részletes adatok állnak rendelkezésünkre, Hans Ritzi (1400 k.–1473), Bartholomä �a, aki a városi polgárság tagjaként mesterember volt, tímárként dolgozott. 1425 körül a luzerni Nagytanács (Grosser Rat) tagjaként említik, 1440-től pedig már a városi vezetés grémiuma, a Kistanács (Kleiner Rat) tagja. Az 1440–1450-es években különböző Luzernhez tartozó uradalmak, sorrendben Entlebuch, Weggis, Ruswil-Wolhusen, Willisau, Beromünster és Baden helytartója (Landvogt). A tanácstagságon túl is viselt városi tisztségeket, így 1461–1473 között városi pénztárnok volt, 1464-ben, 1466-ban, 1470-ben és 1472-ben pedig a város legmagasabb tisztségét, a városi főbíró és a Kistanács elnöke, az egy évre választott Schultheiss hivatalát is betöltötte. Több alkalommal volt Luzern követe a Svájci Államszövetség közös gyűlésén (Tagsatzungsgesandter), valamint részt vett több, háborúkat lezáró béketárgyaláson is.992

Hans Ritzinek két gyermeke volt, az itt közölt címereslevél adományosa, Niklaus és leánytestvére, Cäcilia.

993 Niklaus Ritzi (1435 k.–1501) apjához nagyon hasonló pályát járt be a luzerni magisztrátus berkein belül. 1462-től a Nagytanács, 1474-től a Kistanács tagja volt. 1479–1481 között Beromünster, 1483–1485 között Habsburg, 1497–1499 között Büron uradalmának helytartója. 1489–1491 között kapitány az Aargau kantonbeli Wilben. 1477–1498 között több alkalommal volt követ a szövetségi gyűlésen. Tanácsi bíróként 1478-ban és 1479-ben részt vett a Niklaus Ring, Luzern város és Habsburg Zsigmond tiroli herceg közti pereskedésben. Ritzi 1487–1488 között járadékot kapott Habsburg Zsigmond hercegtől.

994 1488. augusztus 12-én a Svájci Államszövetség és Mátyás király közti diplomáciai manőverek részeként a szintén luzerni patrícius Feer és a Sonnenberg családokkal párhuzamosan az itt közölt címereslevelet kapta a magyar uralkodótól.995

Anton Philipp von Segesser szerint Ritzi 1488-ban Schultheiss volt,

996 de erről nem esik említés a címereslevél szövegében – márpedig a városvezetés legmagasabb tisztségét okvetlenül megemlítették volna az oklevélben, ha Ritzi akkoriban valóban betöltötte volna azt.

997 A luzerni Schultheisseket számbavevő �eodor von Liebenau az 1488-as évre Ludwig Kramert nevezi meg a hivatal betöltőjeként.998

Keresztnév nélkül ugyan, de valószínűleg Nikolaus Ritzit említi Melchior Russ az 1493-ban írt, magyarországi útjáról szóló követi jelentésében, amikor leírja, hogy Ritzitől kellett kölcsönkérnie, hogy a magyar követnek, Nikolaus von Köckeritznek kölcsönadhasson. Nikolaus Ritzi a jelentés végén is szóba kerül, amikor a város más előkelőivel egyetemben Russ neki is bemutatta Mátyás királynak a svájci követéhez, Jakob Renetzhauserhez írt levelét.999

Nem tudjuk, hogy Nikolaus Ritzinek 990 A nehezen olv

asható hátlapi felirat átírásáért Stefan Jägginek, a Staatsarchiv Luzern helyettes levéltárosának tartozom köszönettel. 991 Hae�iger 1923, 128.

992 Liebenau 1880, 99.; Lischer, Markus: Ritzi, Hans. In: e-HLS.

993 Messmer–Hoppe 1976, 149.; Egloff, Gregor: Carinus, Ludwig. In: e-HLS; Egloff, Gregor: Ritter, Lux. In: e-HLS.

994 Lischer, Markus: Ritzi, Niklaus. In: e-HLS.

995 A címereslevél kiadásának diplomáciai jellegű körülményeit részletesen ld. az első Feer-armálisnál (a jelen kötetben a No.

XXXVII. alatt). A második Feer és a Sonnenberg-címeresleveleket ld. a jelen kötetben a No. XL. és XLI. alatt. 996 Segesser III., 175.; Segesser 1860, 53. 997 A tévedést valószínűleg az okozta, hogy az egyik városi registrumban egy helyen Hans helyett tévesen Nikolaus Ritzi szerepel Schultheissként (Liebenau 1880, 99.). 998 Liebenau 1880, 111. 999 Az eredeti jelentés: CH-StALU-URK 42/951. (fényképmásolata: DF 292934.). Szövegkiadása: Segesser 1860, No. 27. Magyar fordítása Segesser kiadása alapján: Szabó 1862, 147–167. 242