Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXXV. Török Ambrus címereslevele, 1481
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 217 2019.01.16. 10:28:38 XXXV. I. Mátyás magyar király címerújító oklevele enyingi Török Ambrus és általa �ai, Imre és Benedek, valamint bakonoki Török Péter �a, András és bakonoki Török László �a, László részére, amely szerint a címert csak a �ági leszármazottak örökölhetik Buda, 1481. november 26. (Szent Katalin ünnepe utáni kedden) Eredeti oklevél: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, DL 50536. A címereslevelet legalább 1906ig a Festetics család ún. tolnai levéltárában887 őrizték a baranyai Mágocson. 888 Ezt követően egyelőre ismeretlen időpontban, de legkésőbb 1917-ben889 bekerült a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárába, feltehetően letétként.890 Pergamen, függőpecsétje I. Mátyás második magyar királyi titkospecsétje. A címerfestmény az oklevél bal felső sarkában található, a szöveg le is írja azt. Az oklevél első sora laparanynyal borított antikva betűkkel íródott, a pergamen felső és baloldali szélein késő gótikus ornamentikus lapszéldísz található. A címerfestményt szintén laparannyal keretezték. Az oklevelet a király parancsára állították ki. Szövegkiadások: Áldásy 1897; MHH II., No. XXIV. (XLIX.) Szakirodalom: Áldásy II., No. 57.; Ho�mann 1925a, 133.; Ho�mann 1933, 43.; Kniewald 1943, 2.; Radocsay 1964, 68.; Balogh 1966, I. 321–322.; Schallaburg 1982, No. 415.; Balogh 1985, 296.; Nyulásziné 1987, XXIX. tábla; Nyulásziné 2000, No. 76.; Nyulásziné 2005, No. 153.; Wehli 1994, 411.; Hunyadi Mátyás 2008, 490–491.; Szálkai 2009, No. 10.; Mikó 2014a, 4. kép. * * * commissio propria domini regis Nos Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc. memorie commendamus tenore presencium signi�cantes, quibus expedit universis, quod nos attentis et consideratis �delitate et multimodis serviciis �delis nostri, egregii Ambrosii �ewrek de Enyng, per eum primum sacre huius regni nostri Hungarie corone, tandemque maiestati nostre sub locorum et temporum varietate cum omni �delitatis constancia et sollicitudine indefessa exhibitis et impensis, quorum intuitu volentes eum favore nostro regio prosequi gracioso, hec arma seu nobilitatis insignia videlicet scutum seu clipeum rectum, nec aliquorsum re�exum, cuius yma ac pene media pars celestino seu lazureo, altera denique et superior pars vitreo seu argenteo coloribus depicte sunt, in superiori hac ipsius clipei parte e�gies medii ursi coloris rubri, pedibus unguibusque ac ore protensis, minaci similis, coronamque lazurei coloris capite gestantis designata spectatur. Supra scutum stat galea argenteo fulgore radians, ex cuius cervice �ores tripartiti coloris, videlicet argentei, lazurei et rubri, instar galee hincinde, veluti fortis venti impulsu agitati, sursum deorsumque di�uunt et sparguntur; in ipsius eciam galee arce alia corona priori similis cernitur, ex qua corona rursum ursus modo premisso declaratus preminet et visui obicitur, et premissa omnia concludunt linee grosse giro quadrangulari, prout hec omnia in capite seu principio presencium litterarum nostrarum subtili artis pictorie magisterio suis apropriatis coloribus depicta sunt et limpidius expressata; quibus quidem armis dictus Ambrosius �ewrek se et condam progenitorem suum a dudum ex donacione serenissimi principis condam domini Sigismundi regis, predecessoris nostri felicis memorie, usos fuisse dicit, animo deliberato et ex certa nostra sciencia, eidem Ambrosio �ewrek et 887 Iványi 1942, 19 3. Az oklevélnek a Festetics család keszthelyi levéltárán belüli jelzete: tolnai levéltár, Scrinium II. - Fasc. K - No. 9. 888 Csoma 1906, 24. 889 Áldásy II., 7. és 10. A kötet, amelyben No. 57. alatt szerepel a Török-armális, 1923-ban jelent meg, de a kéziratot már 1917-ben lezárták. 890 HU-MNL-OL-R 64 - 8. - Török de Enying 1481. 217
