Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXXV. Török Ambrus címereslevele, 1481
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 218 2019.01.16. 10:28:39 per eum Emerico et Benedicto �liis eiusdem, necnon Andree �lio Petri �ewrek et Ladislao �lio Ladislai similiter �ewrek de Bakonochy, ipsorumque heredibus et posteritatibus masculini sexus universis, de novo et ex novo dedimus, donavimus et contulimus, ymo ex habundanciori nostre regie potestatis plenitudine et gracia speciali concedimus et presentibus largimur, ut ipsi pretacta arma seu nobilitatis insignia a modo in antea ubique in preliis, duellis, hastiludiis, torneamentis, ac aliis exerciciis nobilibus et militaribus, necnon in sigillis, velis, annulis, cortinis, tentoriis et auleis, generaliter vero quarumlibet rerum et expedicionum generibus sub mere et sincere nobilitatis titulo ferre, gestare, omnibusque et singulis graciis, honoribus, privilegiis, libertatibus, immunitatibus et prerogativis illis, quibus ceteri nobiles regni nostri armis utentes quomodolibet, consuetudine vel de iure, freti et gavisi sunt, gaudentque et fruuntur, uti, frui et gaudere in evum valeant atque possint. In cuius rei memoriam �rmitatemque perpetuam presentes litteras nostras secreti sigilli nostri, quo ut rex Hungarie utimur, appensione fecimus communiri. Datum Bude, feria secunda proxima post festum beate Katherine virginis et martiris, anno Domini millesimo quadringentesimo octuagesimo primo, regnorum nostrorum Hungarie etc. anno vigesimo quarto, Bohemie vero tredecimo. A versón: N 3; No 3o ; Hunyady Mátyás magyar király nemesi cimeradománylevele Teörek Ambrus részére 1481-ben * * * A címerfestményben kerektalpú, aszimmetrikus, ezüsttel és kékkel vágott tárcsapajzsban a vágóvonalból kinövő, balra forduló, mellső mancsait előre tartó, száját kitátó, kék koronás vörös medve látható. A pajzson balra néző, ezüstszínű csőrsisak, jobbról vörös–ezüst, balról kék–ezüst sisaktakarókkal, a sisakon kék koronából kinőve ismétlődik a pajzsban lévő címerkép. A miskolci Kovács-armális után ez a második olyan magyar címereslevél, amelyben a sisaktakarók a sisak két oldalán nem egyformák. 891 A címer oklevélben szereplő leírása a festménytől annyiban tér el, hogy míg a pajzsot a szöveg kifejezetten állóként határozza meg, az kissé balra dől.892 Az oklevélszöveg szerint Török Ambrus azt állította, hogy a címert ő és néhai szülőatyja Zsigmond király adományából bírták és használták. Ezt, úgy tűnik, oklevéllel nem támasztotta alá, Mátyás király mégis elfogadta az állítást, hiszen az 1481. évi címereslevélben csak megújítja a már használatban lévő címert. Arról, hogy milyen címert használtak az adományosok felmenői, sajnos nincs információnk. 893 Külön említést érdemel az oklevél felső és baloldali margóján végigfutó késő gótikus lapszéldísz, mivel ez az egyetlen eddig ismert, Mátyás királytól származó címereslevél, amelyen a címerfestményen és a kezdő sor betűin kívül bármi más díszítés található. A felső sáv ornamentikája a középen elhelyezkedő sötétlila vázából indulva ágazik kétfelé, s mindkét oldalon színes virágok, levelek, köztük pedig arany korongok láthatók a kanyargó indákon.894 A lapszéldísz stílusa és a címerfestmény jellegzetes zöld pöttyös háttere segítségével a művészettörténeti kutatás be tudta azonosítani a címerfestmény és a díszítmények készítőjét a Budán dolgozó milánói miniátor, Francesco da Castello személyében. 895 Az egyes birtokai alapján különböző előneveket használó enyingi,896 keményfalvi, 897 szigeti 898 vagy bakonoki Török család kezdetben nem volt különösebben módos família. A család eredete sem tisztázott, 899 891 Nyulásziné Str aub Éva szerint ez az első (Nyulásziné 1987, XXIX. tábla). A Kovács-armálist ld. a jelen kötetben a No. XXVIII. alatt. 892 MHH II., No. XXIV. (XLIX.). 893 Fennmaradt bakonoki Török László ép címeres pecsétje 1438-ból (DF 202650.), de az itt bemutatott címertől biztosan eltérő az ábrája, így a pontos értelmezése további vizsgálatokat igényel. 894 Pannonia Regia 1994, No. IX.47. (Érszegi Géza – Mikó Árpád). 895 Az oklevél illuminátorát Hoffmann Edit azonosította. Hoffmann 1933, 43.; Kniewald 1943, 2.; Radocsay Dénes többek között még egy királyi adománylevél díszítését (DL 33433.) tulajdonította ennek a mesternek. Radocsay 1964, 67–68.; Balogh 1985, 296.; Wehli 1994, 411. Ld. még Hoffmann 1925a, 133., 147. 896 1464-től adatolható. DL 103681. 897 DL 88349. 898 DL 88662. 899 Az enyingi és a bakonoki Törökök egyazon család voltát bizonyítja Csergheő Géza: Csergheő 1892. A család eredetéhez még ld. Daróczy 1908. 218
