Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXVI. (Dely) Péter címereslevele, 1477
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 166 2019.01.16. 10:27:48 pensione conmunitas. Datum Bude, feria quarta proxima post festum nativitatis beati Johannis Ba[ptiste], anno Domini millesimo quadringentesimo septuagesimo septimo, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. vigesimo, Bohemie [vero] nono. Relacio Georgii de Parlag ianitorum regalium magistri * * * Az oklevél nem tartalmazza a címer leírását, de a bal felső sarokban megtaláljuk a festett címerábrát. Az 1477-ben keletkezett címerkép a gótikus címereink közé sorolható, méghozzá a magyar gótikus címerfestés harmadik, budai korszakához.711 A címert négyzetes mezőben ábrázolták, kerete arany, egyéb díszítést nem tartalmaz. A gótikára jellemző aszimmetrikus tárcsapajzs,712 amely a heraldikai udvariasság elvének megfelelően az uralkodó neve felé fordul, vörös háttér előtt látszik. Kék mezejében vörös ruhás, természetes színű bal kéz tart egy természetesen ábrázolt, ezüst szárú, levelű és virágú liliomot. A pajzson ülő, balra fordult csőrsisakot kék–arany sisaktakaró keretezi, a takaró sisakot fedő részén fekete, sokágú elszáradt fa áll.713 A címer fő motívuma a kék alapon ezüst liliom. A heraldikai liliom helyett a növényt természetes formában ábrázolja, ami ritkaságnak számít.714 A liliom a Győr nemzetség jellegzetes címerképe volt (de ez a kapcsolat a Dely/Gargel-címernél semmilyen formában sem igazolható), maga a kar által tartott liliom pedig többször előfordul a 15. századi magyar heraldikában, a Dely/Gargel mellett megtalálhatjuk a Szénás-, a Háshágyi- és a Kalonday-címerekben is.715 Az elméleti heraldika szempontjából szokatlannak mondható, hogy a takaró színei nem azonosak a címerkép mázaival, bár a magyar címerekben erre igen gyakran találunk példát. 716 Az armális szövege inkonzisztens, az adományos �át a társadományosok felsorolásakor Benedictus �lius Petriként nevezik meg, míg később a dictus �lius tuus megfelelő alakjával utal rá a szöveg. Elképzelhető, hogy az adományozottak felsorolásakor az egyes szám második személyű megfogalmazás egyes szám harmadik személyre vált, majd visszatér az eredeti számhoz és személyhez. Ez esetben valószínűleg az adományszerző Péter és Bertalan �a Péter személye is megegyezik. A szöveg fogalmazása mellett szintén problémát jelent, hogy az adományos Péter neve mellett a „Dely” szó későbbi betoldásnak tűnik, mellette két lyuk, talán rovarrágás látható. Ez alapján több kutató megkérdőjelezte az oklevél hitelességét. Horváth Sándor 1907-ben arra a véleményre helyezkedett, hogy a címereslevél hamisítvány, fő kedvezményezettje szerinte Dely Péter helyett Gargel Péter volt.717 Az azonosítás alapja a Gargel Ulrik keszői várnagytól fennmaradt – Rugonfalvi Kiss István által 1903-ban közölt – pecsét volt, melynek képe megegyezik a Dely-armálison szereplő címerképpel, csupán fordítva vésték.718 Horváth Sándor következtetését később széles körben elfogadta a heraldikai, genealógiai és művészettörténeti szakirodalom, 719 magam pedig amellett érveltem, hogy a „korábbi nevet kivakarták, méghozzá úgy, hogy a vakarástól a hártya átlyukadt, ezzel a beírt név jóval rövidebb a kivakartnál”.720 Az oklevelet azonban Bilkei Irén alapos vizsgálat alá vetette, felhívva arra a �gyelmet, hogy a kivakarásnak tartott lyukakhoz hasonló a címerfestményen is meg�gyelhető, a sérülés oka viszont az irat restaurálása miatt nem megállapítható. Véleménye szerint a szándékos hamisítás ténye nem bizonyos, nem dönthető el egyértelműen, hogy az oklevelet először a Delyeknek, vagy másoknak állították-e ki, elképzelhető az is, hogy a kancellárián, az eredetileg másnak kiállított oklevelet írták át. Az oklevél írásképe, a címerfestmény, s más külső ismer711 Radocsay 1957 , 282. 712 Csoma 1892, 158.; Bertényi 2003, 21. 713 Bilkey 1938, 218. 714 Bertényi 2003, 39. 715 Csoma 1904, 83–86.; R. Kiss 1903, 51. 716 Bertényi 2003, 44. 717 Horváth 1907, 198. 718 R. Kiss 1903, 51. 719 Bilkey 1938, 218.; Radocsay 1957, 293.; Kempelen III., 281. 720 KMC , No. 15. 166
