Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)
XXI. Becsközházai (Nagylucsei) Orbán címereslevele, 1472
a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 140 2019.01.16. 10:27:24 mazott Váradi Péter kalocsai érsek (1480-1501), akinek címerválasztása egyértelműen Zrednaitól származik, pedig a rokoni kapcsolat kizárható. Váradi címere kékkel és ezüsttel vágott lófejpajzson: a felső, kék színű mezőben két arany csillagot, az alsóban aranyozott mezőben ezüst heraldikai liliomot ábrázol. A címer felett érseki, körmeneti kereszt látható. „Váradi Péter valószínűleg tiszteletből, egykori mentora iránti hálából választotta címerét” – írja erről a monográfusa.619 Minden bizonnyal Kálmáncsehi Domonkos fehérvári prépost (1474-1495) is hasonló ok miatt választott Zrednaiéhoz hasonló címert. A szintén könyveiről és pecsétjeiről ismert ábrázolás ugyanazokat a címerelemeket mutatja apróbb eltérésekkel: vágott pajzs, alsó részén kék alapon hatágú arany csillag, fent arany mezőben jobbra néző, ágaskodó vörös féloroszlán.620 A somogyi mezővárosi származású Kálmáncsehi rokonságban nem, de kapcsolatban biztosan volt János érsekkel, miként erről az utóbbinak az egyik Livius-kódexében benne maradt sajátkezű feljegyzéséből értesülünk.621 Ha ehhez hozzátesszük még a szintén kálmáncsehi származású Handó György nemrégiben azonosított liliomos címerét is, akkor készen áll előttünk a képlet.622 Zrednai „Vitéz” János a magyar biblio�l humanisták meghatározó atyjaként pártfogolt olyan, többnyire jobbágyvagy mezővárosi polgár származású �atalokat, akik egyházi javadalmaik megszerzésekor az ő címerének egyes elemeit vették át és tették – lehet, hogy Zrednai kifejezett kérésére? – saját címerpajzsukra, egyértelműen a tisztelet és a megbecsülés jeléül. Eddig csak egyes esetekben – Janus Pannoniusnál és Váradi Péternél – vetődött fel a Vitézzel egyező címerhasználat, ha azonban ennek a hat személynek a címereit egymás mellé állítjuk, nem tarthatjuk véletlennek a hasonlóságokat. Ebbe a sorba illeszkedik a Nagylucsei címereslevél 1472-ből. Az évszám is sokat mond és talán itt még tovább mehetünk. Figyelemre méltó, hogy a címereslevél kiadásakor (május 30.) még élt a fogságban lévő érsek (halála napja: augusztus 8.623 ). A János érsekkel való kapcsolat mellett a fehér oroszlán lehet esetleg �nom utalás (cseh oroszlán) a király előző években viselt cseh háborújára is, az adományos abban való részvételére, ott szerzett érdemekre. De megfontolandó lehetőség az is, hogy az oroszlánt a mellső lábai között tartott „golyóval” együtt szemlélve és az 1480. évi második címereslevél bőbeszédűbb részleteit „visszavetítve” kapcsolatba hozzuk a „Vitéz” János esztergomi palotájában lévő egykori képpel, egy haragos oroszlán mellső lábaiban tartott koronás pattyalattal.624 Az 1480-i címereslevél egyértelműen aranyalmának (aureum pomum) írja le a golyót és Heltai Gáspár Bon�ni nyomán írt leírásából arra következtethetünk, hogy Zrednai „Vitéz” udvarában ismert lehetett valamilyen „aranyalma legenda”. Ha ehhez hozzávesszük a csak 1472-ben szereplő skorpió motívumát is, akkor még inkább erősödik a gyanú, hogy az oroszlán és az aranyalma Nagylucsei címerbe kerülése esetleg nemcsak az auktorok szeretete és az általános „Vitéz-csodálat” miatt került a címerbe, hanem jogosan feltételezi a címernyerő valamilyen szerepét az előző évi összeesküvés leleplezésében. Gondoljunk Nagylucsei feltétlen király iránti hűségére. A skorpió nagyon ritka címermotívum, ha párhuzamokat keresünk, középkori emlékeink közül csak a Záh Felíciánt ártalmatlanná tevő, az Ákos nemzetségből származó Cselen� János625 − a Sági nemesi család őse – pecsétgyűrűjén láthatunk ilyet.626 A fullánkjáról és csípéséről elhíresült skorpió 619 OSZK Inc. 181 .; Csillag 2008, 215.; Véber 2006, 77. 620 OSZK Cod. Lat. 446., f. 100 r . Csillag 2008, 36. 621 qui ambulant... de Dominico preposito . Csillag 2008, 166–167. (No. 31.) 622 Pócs 2016. 623 C. Tóth–Horváth–Neumann–Pálosfalvi–W. Kovács, I. 35. 624 „ Azon palotában az egyik hosszú falon renddel szépen mind megíratta vala szép és drága festékekkel mind a magyaroknak őseket, a scithiai hercegeket, annak utána a királyokat. Nem íratta vala kedig a királlyoknak képeit csak Máttyás királyig, mikoron ő élt, hanem Máttyás király után is egynyíhány ablakot íratott meg, mellyet valami prognostikomból, avagy a csillagoknak járásából vött jövendőmondásból, és úgy akarta az ő utána valóknak azok a képek által jelönteni, mi volna jövendő ez országban ... Az negyedik ablakba íratott vala egy haragos oroszlánképet, melly a földen fekszik vala, és a két első lábának körmeiben tart vala egy koronás pattyalatot....Ez ablak és kép után nem lőn több ablak, sem több írás, hanem ez vala az vége.” Heltai 1981, 351–352. A magyar és a török aranyalma-vándormotívumra ld. Fodor 1997, különösen 48–50. A címermotívum jól összecseng Fodor eredményeivel. 625 Szécsényi Kónya familiárisaként teljesített szolgálatot 1330-ban a királyi udvarban alétekfogómesterként (1330−1337 között), majd 1354-ig királyi udvari lovagként szerepel, több ispáni és várnagyi méltóságot is betöltött, hogy végül királynéi ajtónállómesterként (1358−1360) a bárók sorába lépjen. Engel 1996, II. 51. 626 Aranyból készült pecsétgyűrűjét valamikor 1826 előtt találták meg a Nógrád megyei Szécsényfelfalu határában szántás so rán, felirata ugyanis elárulta tulajdonosát: S[igillum] IOHANNIS FILII CHELE. Később az értékes tárgy az Andrássy-gyűjteménybe került, majd ennek részeként külföldön nyoma veszett. Szerencsére többen részletes leírást is készítettek róla, így 140
