Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

XXI. Becsközházai (Nagylucsei) Orbán címereslevele, 1472

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 141

2019.01.16. 10:27:24 a keresztény művészetben gyakran a hamisság, hűtlenség és árulás különleges szimbóluma.627

Ahogy az I. Károly udvarába szabadon bejáró Záh Felicián a királyi család elleni merénylettel skorpióként viselkedett és a királyt megmentő főúr címerként viselte később a skorpiót, talán Nagylucsei esetében is gondolhatunk hasonlóra. Az 1471-ben, a király korábbi bizalmasai, az „atyai barátok” – „Vitéz” János és Janus Pannonius – által vezetett Mátyás-ellenes felkelés megoldásában (?), leleplezésében (?) esetleg szerepe lehetett Nagylucseinek. Maga az oklevél bár nagyon meleg szavakkal, de csak általánosságban mondja el az érdemeket, amelyeket kora i�úságától fogva a királyi udvarban szolgálva mutatott a királynak és a Szent Koronának. A közeli időpont és a jelképek mondanivalója mindenesetre megengedi a feltételezést. A címer kifejezi mind a király iránti hűséget, mind a humanista János érsekhez való kötődést. A Zrednai humanista műveltségét és címerét tovább vivő Nagylucsei Orbán számára a király iránti lojalitás szimbólumaként értelmezhető a skorpió, amely az 1480. évi újabb adományban már nem szerepel. Ekkorra elhalványult az emléke és jelentőségét vesztette az évtizeddel azelőtt történt összeesküvés, nem volt szükség hivatkozni rá a király előtt. Az 1472. évi címereslevélről csak az 1938-as publikációból tudunk, ekkor eredetije gr. Majláth Géza (1896–1971) birtokában volt Majláthgárdonyban, több más oklevéllel együtt. Ezután nincs róla információ. Nógrád megye 1911-ben megjelent monográ�ájában megemlítik a kastély 3000 kötetes könyvtárát, fényképet is közöltek róla, levéltárról azonban nincs szó.628

A Majláth család leszármazása a 17. századtól ismert. Zavari és kereskényi Majláth levéltárról tudunk, utóbbi, úgy tűnik, már a 19. században szétszóródott.629

A címereslevél feltehetően az egykori Nagylucsei család kihalása után a birtokra vonatkozó iratokkal együtt kerülhetett a szintén Pozsony megyében birtokos Majláthok kezére. A gárdonyi kastély berendezése a II. világháború alatt pusztulhatott el,630

de nem zárhatjuk ki, hogy az 1938-as tulajdonos, a Torontóban 1971-ben meghalt Majláth Géza az emigrációba elvitt néhány megmaradt értékes darabot, köztük esetleg ezt a címereslevelet is. 1957-ben Radocsay azt írta róla forráshivatkozás nélkül, hogy „1945-ben elveszett”.631 R. Gy. tudható, hogy a vonallal határolt kerek mezejében lévő címerpajzs szabályos skorpiót ábrázolt. Mocsáry 1820, I. 230–231.

627 A középkori tudományosság fontos kézikönyvében, Sevillai Izidor (†636) Etimológiájában több helyen is foglalkozik

vele. Etymologies 2006, 258–259, 260.; DCG 2004, 580–581.; Ferguson 1961, 24.

628 A családról: Reiszig 1911, 608., fénykép Majláth Géza könyvtáráról ugyanebben a kötetben a 251. oldalon.

629 Kosáry 1970, 700–701.

630 A kastély története nincs feltárva: egy hírlapcikkben azt olvashatjuk, hogy gróf Majláth István Géza (1860–

1933) gyűjteménye, melyet „világ körüli útjáról: Afrikából, Indiából, Kínából és Japánból hozott magával... gazdag fegyver-, fajánsz-, numizmatikai és bélyeggyűjteménye is volt. Sajnos, a világháború alatt minden csaknem teljesen elpusztult.” Csáky Károly: Ahol királyi csapatok vadásztak. Vasárnap (Hétvégi magazin,

Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat, Bratislava) 24 (1991. jan. 11.) 8.

631 Radocsay 1957, 293. 141