Avar Anton (szerk.): A Hunyadiak címereslevelei 1447-1489 (Budapest, 2018)

XXI. Becsközházai (Nagylucsei) Orbán címereslevele, 1472

a_hunyadiak_cimereslevelei_1447_1489_0115_bent.indd 139 2019.01.16. 10:27:24 kancelláriába, nagyon közel a döntéshozó politikusokhoz. A Balázst illető másik cím (prudens) inkább tekintélyes polgári státusú embereknek járt ki, de ez csak ebben az oklevélben fordul elő a családot ille­tően a korai időkben.607 Az 1472. évi címereslevél sem szól nemesítésről, csak egyszerű címeradomány a megszokott formulákkal, tehát természetesnek veszi, hogy az adományosok korábban is nemesek voltak, hiszen az ekkor már alkincstartó Orbán magistert már nem a nemes, hanem a tekintélyes nemeseknek kijáró egregius címmel tünteti ki és testvéreit is kifejezetten nemesnek írja. A budai polgárok is nemes­nek tekintették őket.608 A korábbi szakirodalom is szembesült a helyzettel, olykor közömbösen rögzítve a tényt609 , máskor különösnek és megfejthetetlennek tekintve 610 , vagy „újra” nemesítésként értelmezve az 1478-as oklevelet,611 annak ellenére, hogy az oklevél nem beszél újranemesítésről. A korabeli szokásjog alapján a birtokadomány egyszersmind nemesítésnek is tekinthető, ugyanis a 15. században a nemes a nemesi jogon birtokló homo possessionatus szinonimája.612 Minden bizonnyal a szülői ház megszerzésé­vel áll kapcsolatban az 1478-as nemesítés, a korábbi adományok fényében pedig pusztán jelképes aktus­nak, különös királyi gesztusnak tekinthető és inkább a családi ház nemesi kúriává emelésének szimbólu­mát sejthetjük benne, mintsem az addigi társadalmi besorolás tényleges megváltoztatását. A kifejezetten szép kiállítású oklevelet a király saját kezűleg is aláírta. Talán az is szempont lehetett, hogy egyszer s mindenkorra lezárják a család eredetével kapcsolatos mindenfajta szóbeszédet. A nemesítés után két esztendővel, 1480-ban a család újabb címeradományt613 kapott, amelynek bár főbb címerelemei ugyanazok, de eltérések is meg�gyelhetők.614 A harántosztás és a címerábra két fő eleme, a fehér oroszlán és az arany csillag megmaradt. A csillag ugyan sokkal kisebb lett a későbbi oklevélben és míg az 1472-i oklevél szövege nem tesz említést az oroszlán mellső lábánál lévő kerek tárgyról, addig az 1480. évi szöveg kifejezetten arany almának nevezi. Jelentős különbség, hogy az 1472-es képen és szöveg­ben is megjelenő oroszlán alatti fekete skorpió 1480-ban már nem szerepel a címerben. Mit kezdhetünk ezekkel a címermotívumokkal? Az oroszlánábrázolásokat számba vevő szakirodalom szerint „a Nagy­lucsei-címer oroszlánja sz�nx benyomását kelti... A Nagylucsei-címerben az oroszlán karmai közt lévő arany gyümölcs talán Orbán kincstartói hivatalára céloz.”615 A gyümölcsöt hagyjuk későbbre, viszont az oroszlán és a csillag együttes ábrázolásában nem lehet nem észrevenni Zrednai „Vitéz” János esztergomi érsek,616 valamint a nyilvánvalóan vele valamilyen kapcsolatban álló Mátyás-kori egyházi főméltóságok ehhez hasonlító címeregyüttesét. Zrednai címerét számos kódexéről és pecsétjéről is ismerjük: vágott pajzs, felső részén fehér (ezüst) alapon jobbra futó arany oroszlán, alsó fele kék alapon fehér (ezüst) lili­ommal, két szélén nyolcágú arany csillagokkal.617 Zrednai anyai ági unokaöccse, Janus Pannonius pécsi püspök ugyanezt a címert viselte.618 Ez még magyarázható lenne a rokonsággal, de a többi főpap esetében ez nem áll meg. Zrednai felfedezettje volt Váradon az alacsony sorból, mezővárosi polgári családból szár­607 DF 266505. (14 67. márc. 9.): „ nobilis et prudens Blasius �lius Philipi de Lwcze in sua ac magistri Urbani regie maiestatis cancellarie notarii, necnon Johannis et Benedicti fratrum suorum carnalium nobilibus et personis...”. 1465-ben a királyi tanácsos raguzai követnek is kijárt a nobilis et prudens cím: Gelcich–Thallóczy 1887, No. 377. 608 DL 17500. 609 Házi 2000, 342. Kubinyi András szerint „valószínűleg szintén nem nemes származású” volt. Kubinyi 1957, 30. 610 Daróczy 1938, 82. 611 Bónis 1971, 237. 612 Bónis 1947, 431–490. 613 Ld. a jelen kötetben a No. XXXI. alatt. 614 Apró eltérés a két címer között, hogy az 1480. éviben apró függőleges, arany vonalkákkal behintett a pajzs, ezt Kálmán 2016, 150. mindkét osztásban meg�gyelhető arany (jobb szó híján) „csíkozás”-nak mondja, ami szerinte is egyszerű díszí­tőmotívum. 615 Donászy 1938, 20. 616 Zrednaiként írom, a „Vitéz” név pedig azért szerepel idézőjelben, mert nemcsak ő maga nem használta a nevet (Csapodiné 1998), de nincs is köze egyik ismert Vitéz családhoz sem (Pálosfalvi 2013). Zrednai „Vitéz” nevét Bon�ni használta elő­ször, és Galeotto Marziótól ered a Kamarcai Vitéz János (†1499) szerémi, majd veszprémi püspökkel való szoros rokonság �kciója. Pálosfalvi nyomán érdemes leszögezni, hogy nem indokolt idősebb és ifjabb Vitéz Jánosról beszélni, hiszen Vitéz János nevű főpap csak egy volt, a kamarcai, a veszprémi püspök, a másik „Vitéz” csak később lett azzá. Az irodalom- és művészettörténeti szakirodalomban ez még kevésbé köztudott. 617 A legszebb a Plinius-kódexén látható: Wien, Österreichische Nationalbibliothek Cod. 141. f. 1 r . ( Csillag 2008, 148.). Váradi püspöki pecsétje: DL 81387. (1460). Esztergomi érseki pecsétje: DL 16208. (1465). Bándi 1991, 127. (No. 119.), 118. (No. 101.) 618 DL 45264. Bándi 1991, 125–126. (No. 116.). Unikális, hogy kódexeibe nem festtette bele a címerét. 139

Next

/
Thumbnails
Contents