Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

menyeknek minősítette a levéltárakat, de egyúttal feladatukká tette az irattárak rendszeres ellenőrzését. A levéltárosok beleszólást kaptak annak eldöntésébe, hogy a közhivatalokban keletkezett iratok közül mely dokumentumok számítanak maradandó értékűnek és melyek selejtezhetők. A jogszabály határozott az Új Magyar Központi Levéltár felállításáról; az új intézmény az 1945, illetve 1948 után keletkezett iratokat vette át. (Egy 1972-ben kiadott újabb rendelet elismerte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a társadalmi szervezetek jogát külön archívumok fenntartására, amely az 1960-as évektől kezdve fokozatosan kialakult helyzet de jure elismerése volt.) Az Országos Levéltár nagy súlyt helyezett a magánszemélyek tulajdonában lévő történeti értékű dokumentumok megvásárlására - e feladatot az intézményben külön szervezeti egység végezte. Az Új Magyar Központi Levéltár elsősorban a hatalmasra duzzadt bürokrácia által keletkeztetett dokumentumok átvételének és megőrzésének feladatával küzdött., amely munka szinte teljesen igénybe vette a munkatársak erejét, így a belső rendezésre és a segédletkészítésre kevés idő maradt. A gyűjtőmunka eredményeként kialakult egy, a korabeli hivatali szervezet működését tükröző levéltári irategyüttes, amely ma már alapvető forrásbázisa az 1945 utáni politika-, gazdaság- és diplomáciatörténetnek. A Magyar Országgyűlés 1991. december 12-én egyesítette a Ma gyar Országos Levéltárral az Új Magyar Központi Levéltárat, ezzelvéget vetett a két évtizedes különállásnak. II. TÖRTÉNELEM A LEVÉLTÁRBAN Újrakezdés a hétköznapokban A második világháború Magyarország számára óriá si megrázkódtatást jelentett. Bár az ország négy éven keresztül vett részt a háborúban, de a hadi események magyar földön még egy évig sem tartottak. A háború mibenlétét az egész nemzet csak a frontvonal köze-