Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)
segítségével az elhunyt több száz németet az intézmény udvarán temették el. Március 1-jére végre teljesen kiürítették az oroszok a hadikórházat. Szinte azonnal megkezdődött a romeltakarítás, a mentés, a helyreállítás. Beosztástól függetlenül, csatárláncot képezve mindenki kivette részét a munkából, hogy az épület mihamarabb visszakaphassa eredeti funkcióját. A Minisztertanács április 25-én határozott arról, hogy az Országos Levéltár épülete közigazgatási célokra nem vehető igénybe, így az megmaradhatott eredeti funkciójában. A háborút követő első években a közigazgatási szervezet átalakulása, a szakszerűtlen iratkezelés és irattározás miatt a korabeli dokumentumok egy része - még a levéltárba kerülésük előtt elpusztult. 1947. december 10-én rendelet jelent meg az irattári selejtezésekről, amely lehetővé tette azt, hogy az állami intézmények megsemmisítsék fölöslegesnek ítélt dokumentumaikat, ez pedig a háborús pusztításoknál is nagyobb károkat okozott. Az Országos Levéltár 1948-ban a selejtezési utasítások elkészítésénél a történeti szempontok érvényesítését kérte a vallásés közoktatásügyi minisztertől - egyelőre eredménytelenül. Az Országos Levéltárat továbbra sem hagyták érintetlenül a politika változásai. Nemcsak az ország levéltárainak, de az ország központi levéltárának szervezetét is többször átalakították: Az 1950. évi 29. törvényerejű rendelet szovjet mintára szabályozta a levéltárak szervezetét és irányítását. Ennek értelmében 1951-ben létrehozták a Levéltárak Országos Központját (LOK), és közvetlen irányítása alá rendelték a megyei és városi levéltárakkal együtt az Országos Levéltárat is. (A LOK 1957-től mint a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya működött, és közvetlen hatáskörében csak az Országos Levéltár maradt.) 1950-1953 között nagy országos - a munkaversenyekhez hasonló szellemben megrendezett - iratbegyűjtési kampány zajlott, amelynek következményeképpen a Levéltár iratanyaga jelentősen gyarapodott, de gyakorlatilag válogatás nélkül gy űjtöttekbemindent.l954-ben, mivel a felduzzasztottközigazgatás miatt tömegessé vált az irattermelés, a szocialista kori iratanyag kezelésére a Levéltárban megalakult a Népi Demokratikus Csoport. Az 1956-os forradalom leverésekor, a szovjet hadsereg tüzérségi támadását követően majdnem 9000 folyóméter irat semmisült meg (az 1945 utáni iratanyag jelentős része, családi levéltárak, polgári kori minisztériumok anyagai, a kitelepített személyek elkobzott dokumentumai stb.). A Népi Demokratikus Csoportot így átmenetileg megszüntették, és csak 1962-ben szervezték újjá Népi Demokratikus Osztály néven. 1969-ben a Ma\ gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet alkotott a levéltárakról. E jogszabály tudományos intéz-