Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

1945. november 4-i választásokig fennálló szisztéma teljes mértékben megfelelt ezeknek a követelményeknek, és kiváló lehetőséget biztosított a szovjet típusú rendszer fokozatos kialakításához. A koalíciós kormányzást megkönnyítette, hogy a kommunisták kivételével egyetlen pártnak sem volt a háború utáni helyzetre kidolgozott politikai programja. Ez a program pedig - legalábbis kezdetben - nem tért el számottevően a demokratikus pártok elképzeléseitől. Lényegében a kommunisták - általános politikai programként - időben megfogalmazták azt, amit a többi párt is szeretett volna megvalósítani. Ez bizonyos szempontból magabiztossá tette a kommunistákat, elhitték magukról, a társadalom jelentős része pedig róluk, hogy rendelkeznek a helyzet helyes értelmezésének képességével, és kellő kapcsolattal, tehetséggel a problémák megoldására. Ehhez persze elengedhetetlen volt számukra a szovjet vezetés hathatós támogatása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés azon túl, hogy legitimálta a kommunista dominanciájú kormányt, és jóváhagyta a fegyverszüneti kérelmet, érdemi tevékenységet nem folytatott. A kormány nevében Gyöngyösi János külügyminiszter 1945. január 20-án Moszkvába aláírta a magyar fegyverszüneti egyezményt. Ennek értelmében a magyar közigazgatás tisztviselőit és fegyveres erőket vissza kellett vonni az 1938-as első bécsi döntést megelőző határok mögé. Ezzel a trianoni békediktátum megváltoztatására irányuló célok, a Horthykorszak „országgyarapításai" elvesztek. A legyőzött Magyarország nemzeti szuverenitásának elismerését lényegében a fegyverszüneti megállapodás jelentette. A megállapodás azonban több ponton is korlátozta az ország szuverenitását. Az új kormány intézkedései felett formálisan az amerikai, az angol és a szovjet tagokból álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság gyakorolta a felügyeletet. A testület lényegében a szovjet beavatkozás eszköze volt: a Szovjetunió készítette elő a SZEB alapszabályát is, amely rögzítette tevékenységi körét, jogosítványait és felépítését. A bizottság szovjet elnökének,