Haász Réka: 1945. Véget ért a második világháború Magyarországon. Kiállítás a Magyar Országos Levéltárban (Budapest, 2005)

teség érte a gazdák eszközállományát is. A mezőgazdasági termelés újraindításához szükség volt a gazdák személyes érdekeltségének megteremtésére. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Nemzeti Parasztpárt és a kommunisták közösen kidolgozott tervei alapján a 600/1945 ME számú rendeletében intézkedett a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. Elvették a háborús bűnösök, a nyilasok, a nemzetiszocialista vezetők és a Volksbundtagok földbirtokait. Ugyancsak kisajátították az 1000 holdnál nagyobb birtokokat. Kártalanítás ígéretével vették el tulajdonosaiktól a 100 holdnál nagyobb „úri" és a 200 holdnál nagyobb „paraszti" birtokokat. A rendelet végrehajtásával az Országos Földbirtokrendező Tanács különböző szintű szerveit, illetve a községi földigénylő bizottságokat bízták meg. A földreform során igénybevett terület nagysága 5,6 millió hold volt, amiből 58%-ot (3,2 millió hold) osztottak ki 642.000 földigénylő között. A földnélküliek aránya így 46%-ról 17%-ra csökkent, a kistermelőké 47%-ról 80%-ra nőtt. Minden közép- és nagybirtokot szétosztottak és helyettük átlagosan öt holdas - gazdaságos termelésre alkalmatlan - kisbirtokokat hoztak létre. A reform során nem vették figyelembe sem a föld minőségét, sem a mezőgazdasági kultúránként eltérő ideális birtoknagyságot. Mindezt tetézte a forrás- és eszközhiány, valamint a többnyire szervezetlen, jórészt szakszerűtlen termelési mód is. Nem meglepő, hogy a főbb mezőgazdasági termények hozama 1945-ben területenként 20-80%-kal volt alacsonyabb az 1938. évinél. 1945 végén minden felelős politikus kétségbevonhatatlan tényként ismerte be, hogy az ország történelmének egyik legválságosabb időszakát éli. A rohanó infláció, az általános áruhiány, az akadozó közellátás, a lakhatási és ruházkodási lehetőségek további romlása, a megszálló csapatok jelenlétéből adódó anyagi és lelki teher a lakosság minden rétegét érintette. Újjászervezó'dés a politikában Magyarország második világháborús részvétele - a kezdeti sikerek időszakában éppen úgy, mint később, a visszavonulás és a vereség idején - a társadalom csaknem valamennyi rétegében átértékelte a jövőről alkotott képet. A többség egyetértett abban, hogy a politikai szerkezet mindenképpen változtatásra szorul, annak autokratikus elemeit vissza kell szorítani, a demokratikus intézményeket ki kell építeni, és tartalommal kell megtölteni. Felvetődött a közigazgatás demokratizálásának gondolata. Még konzervatív katolikus körökben is terjedt, hogy az anakronisztikus földbirtokszerkezetet át kell alakítani.