Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

L E K L I BÉLA.: AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETE ÉS IRATKEZELÉSE 1945-1985 KÖZÖTT Bevezető Bár tanulmányunkat elsősorban az Igazságügyminisztérium 1945-1985 közötti iratkezelésének kívánjuk szentelni, úgy hisszük, hogy ezt csak a minisztérium szervezeti felépítésének ismertetésével együtt tehetjük meg. A szervezeti felépítés és az iratkezelési rendszerek ismerete nélkül az iratanyag gyors és alapos levéltári feldolgozása, kutatói és ügyviteli célú felhasználása nem lehetséges. A minisztérium szervezetében gyökeres változások csak 1945-ben és 1950ben, illetve az 50-es évek elején játszódtak le, és a következő évtizedekben a szerv struktúrája már csupán egy-egy szervezeti egységgel, osztállyal-főosztállyal bővült. Az irakezelési rendszerek sűrűbben váltották egymást: 1945-től 1950-ig a kiegyezés után kialakított alapszámos-tételes

, 1950. okt. 4-től 1951. dec. 31-ig a közigazgatási rendszámos

, 1952-től 1956-ig túlnyomórészt a csoportszámos" 1957-től a főlajstromszámos, 1971-től a fő- lajstromszámos-tételszámos , 1981-től a főlajstromszámos-tételes iratkezelési rendszerek váltogatták egymást. Az iratkezelés szervezete 1950-ig vegyes volt: az osztályok többsége számára centralizáltan iktatott és irattározott a Központi Iktató és Központi Irattár, néhány osztály (elnöki, törvényelőkészítő) iratkezelése viszont teljesen önállóan az osztályokon folyt. 1950-ben a központi iratkezelést - az osztályok főosztályokba tömörítésével párhuzamosan - decentraliálták és áthelyezték a főosztályokhoz. Mind a mai napig ez a főosztályok szintjére decentralizált iratkezelés folyik a minisztériumban. Fentiek alapján láthatjuk, hogy míg az iratkezelés struktúrájának változásai (vegyes, decentralizált) elég erősen követték a minisztérum szervezeti változásait, az iratkezelési rendszerek egészükben azoktól többnyire függetlenül változtak. Mind a közigazgatási rendszámos

, mind a csoportszá mos

, mind az 1971-es tételszámos iratkezelési rendszert országos"! központi döntés eredményeként alakították ki. Ez - központi államigazgatási szervről lévén szó - természetesen nem meglepő. De egyúttal azt is jelenti, hogy ezek az iratkezelési rendszerek magukon hordozták a központi általános döntések pozitív és negatív jegyeit egyaránt. Az Igazságügyminisztérium szervezete 1945-1985 között Az először lB4B-ban megszervezett, majd 1867-ben ismét felállított Igazságügyminisztériumot az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. dec. 22-én hozta létre az Ideiglenes Nemzeti Kormány keretében. A "debreceni" Igazságügyminisztériumban csak három osztály működött, de ezek igyekeztek az egyre nagyobb területre kiterjedő legfelsőbb igazságügyi igazgatás valamennyi feladatát ellátni. A három osztály a következő volt: I. Elnöki Osztály

. Intézte a bíróságok szervezését, a bírák és ügyészek kinevezését. II. Törvényelőkészítő Osztály

. Készítette a több minisztériumot érintő rendeletek, valamint az igazságügyminiszteri rendeletek tervezeteit és át-