Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

521/9/1954. sz. határozatával a földalatti építkezéseknek ideiglenes szüneteltetését rendelte el. A metró továbbépítésére vonatkozó első határozatot ' a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Gazdasági Bizottsága 1958. márc. 24-i ülésén hozta. A kormány 10.154/1958. sz. határozatával úgy döntött, hogy az építkezéseket folytatni kell. A Földalatti Vasútépítő Vállalat irányítását és felügyeletét kivette a KPM-től, és a Fővárosi Tanács VB-re bízta. Nyolc évi szünet után, 1962-ben újból folytatódott a kelet-nyugati metróvonal építése, befejezése viszont már a BKV időszakra esik. 11. Nehézségek a főváros tömegközlekedésében A főváros tömegközlekedése terén elért figyelemre méltó eredmények ellenére igen komoly nehézségek halmozódtak föl 1950-1957 között. A lakosság növekedésével a közlekedés fejlesztése korántsem tartott lépést. Budapest lakosságszáma 1949-től 1960-ig 1 590 000 főről 1 840 000 főre, a környéké pedig 253 000-ről 329 000-re növekedett. Ezenfelül rohamosan nőtt meg a fővárosba bevándorlók és a rendszeresen bejárók száma. Az előbbiek száma egyes esztendőkben elérte a 40-50 000, az utóbbiaké a 100 000 főt. A meglevő objektív viszonyokból fakadó gondokat csak tetézték az 1956-os események, amelyek mind eszmei-politikai, mind anyagi vonatkozásban súlyosan érintették Budapest közlekedését. A károk nagyságát összefoglalóan a fővárosi Tanács 1956. dec. 7-i VB-ülésén Pongrácz Kálmán elnök ismertette. A beszámolóból kitűnik, hogy az ellenforradalmi események több hónapra valósággal megbénították a főváros közlekedését. A közlekedésben 32 millió,' az utakon 76 miüió Ft volt a kár. A harci események során a villamosvasút szenvedte á legnagyobb károkat: 487 km-es felsővezetékének hálózatából 40%| ment teljesen tönkre, a további 30% megsérült; vágányhálózatának pedig 10%-a rongálódott meg. A 180 km troli felsővezetékből 21 km-t teljesen újjal kel-j lett pótolni. A járműállománynál 14 autóbusz és 4 trolibusz pusztult el, 109: villamos és 10 trolibusz sérült meg és szorult javításra. A Fővárosi Villa-! mosvasút Vállalatnál az állóeszközökben bekövetkezett károk összegét 16 389 000 Ft-ra, a forgóeszközökét 66 500 Ft-ra értékelték. A légi közlekedés az események következtében az év végéig szünetelt, és csak 1957 elején lehetett fokozatosan megindítani. Az anyagi károkon túl, az események lehetetlenné tették a közlekedési vállalatok terveinek a teljesítését, mivel mélypontra süllyedt a munkafegyelem, nagy volt a munkaerő-vándorlás, a Fővárosi Villamosvasút Vállalat az 1956. IV. negyedévi tervét mindössze 44,7%-ra teljesítette, a kilépettek száma 1957-ben elérte a 4000 főt, vagyis a dolgozók 1/3-a kicserélődött, de a forgalmi személyzetnél még nagyobb volt a fluktuáció. Hogy a termelés megindulhasson, az üzletekbe áru kerüljön, hogy a romeltakarítás befejeződjék, nélkülözhetetlen volt a közlekedés mielőbbi helyreállítása. A villamosoknál elsősorban sugár irányú vonalakon indították meg a közlekedést, melyeken nagyszámú lakosságot lehetett a város belsejébe szállítani. Az autóbuszoknál viszont az átmérős jellegű vonalakon állt helyre először a forgalom. December elején már 909 villamoskocsi és 363 autóbusz járt a városban. A felsővezetékek helyreállítása lázas tempóban folyt, ide koncentrálták a munkaerő zömét. December közepére még további közlekedési járművek álltak szolgálatba, így a villamosok 55%-a, a trolibuszoknak 44%-a, az autóbuszok-