Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

III. Krónika

szövetkezeti szervek részére egy új betűjel (N) bevezetése, fondjaink rend­szerét egyrészt összhangba hozták az országos gyakorlattal, másrészt e cso­portosítást áttekinthetőbbé, logikusabbá tették. A levéltárunkban levő iratanyag nagyobb egységeiről (fondok, állagok) számot adó alapszintű, szintetikus módszerű segédletek mellett természetesen nagy súlyt helyeztünk a levéltáros tájékozódása és a kutató tájékoztatása szempontjából egyaránt fontos középszintű leltárak, mindenekelőtt a raktári jegyzékek összeállítására is. Három év alatt 2600 fm irathoz készült raktá­ri jegyzék, s ezzel az UMKL-ben őrzött iratok mintegy 90%-a raktári jegyzék­kel ellátott. A fennmaradó mintegy 1300 fm iratot az utóbbi két-három évben vettük át, s csak rendezésük és selejtezésük után készülhet el az iratanya­got tükröző segédlet. A raktári jegyzék továbbfejlesztett, és a kutatók ré­szére sokszorosított formában közzétett fajtája a repertórium. E segédlet­fajtából eddig egy jelent meg 1985-ben: Pető Ivánnak az Ipari Minisztérium 1945-1950 közötti iratait ismertető munkája. Ezen túl további mintegy 600 fm-ről készült el a repertórium, melyek közzétételét is tervezzük. Itt kell megjegyezni, hogy míg a gyűjtőterület felügyeletével, az irat­beszállításokkal, valamint a belső levéltári munkákkal kapcsolatos teendő­ket a három gyűjteményi osztály munkatársai (18-20 főfoglalkozású és 10-12 nyugdíjas dolgozó) látták el, addig a fond- és állagjegyzékkel kapcsolatos szakmai vitákba, valamint a repertóriumkészítés problémáinak tisztázásába a Módszertani Osztály munkatársai is bekapcsolódtak. Az említett segédletek mellett évek óta folyik a külképviseletek iratainak tematikai cédulák (tárgymutató) formájában való feldolgozása is. Az elmúlt három évben mintegy 12 fm iratról 18500 db tematikai cédula készült el. Végül a segédletkészítésről szólva nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy 1987-ben a számítástechnika levéltári alkalmazása éppen egyes segédletfajták számítógépes feldolgozásával kezdődött el. Az év második felében elkészült az UMKL fond- és állagjegyzékét, illetve tervezési statisztikai segédletét feldolgozó rendszerterv, az adatbázis kezeléséhez szükséges program, majd megtörtént az adatbázis feltöltése, azaz levéltári anyagunk alapvető nyil­vántartási adatainak gépre vitele. 1988 elején folyik az adatállomány ellen­őrzése, és részben az adatbeviteli hibák korrigálása, részben pedig az idő­közben a levéltári anyag mennyiségében és egyéb adataiban bekövetkezett mó­dosulások átvezetése. így a számítógépes nyilvántartás egyrészt máris tény­leges és hathatós segítséget nyújt a fond- és állagjegyzék elkészítéséhez, másrészt a továbbiakban segíti, hogy az egyes referenciák, az egyes osztá­lyok, illetve az egész levéltár iratanyagáról megbízható és naprakész nyil­vántartás álljon rendelkezésünkre, amely egyben lehetővé teszi a színvonala­sabb adatszolgáltatást és információs tevékenységet is. Említhetjük még, hogy megkezdődött a külképviseleti iratok említett tematikai céduláinak számító­gépre vitele is. Ezt a munkát egyben módszertani kísérletnek is szánjuk a számítógépes tematikus feltárással kapcsolatos kérdések megvizsgálására. 1988 elején a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályától megbízást kap­tunk az általános és szaklevéltárak éves statisztikai adatszolgáltatásának számítógépes feldolgozására. Január folyamán elkészült a rendszerterv és az adatbáziskezelő program-csomag, és jelenleg (1988. február) folyik a beér­kezett statisztikai jelentések betáplálása.

Next

/
Thumbnails
Contents