Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei III. (Budapest, 1988)

III. Krónika

A levéltárunkat évente felkereső kutatók száma 82 és 101 között, az általuk beadott kérőlapok száma pedig 886 és 1027 között mozgott. A kutatók részére a három év alatt mintegy 15000 db iratmásolatot adtunk ki. A különböző kutatási korlátozások érezhetően fékezik a kutatóforgalom dinamikusabb növekedését, és így levéltárunk kutatóforgalma a - sok esetben jóval kisebb iratanyaggal rendelkező - megyei levéltárak átlagának szintjén mozog. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a legújabbkori iratok kutatásáriak korlátozása, azaz bizonyos államérdekek, illetve személyi jogok védelme miatt az ilyen iratanyagból a kutató részére csak a szorosan a kutatás tárgyához tartozó iratokat szabad kiadni. így e viszonylag kisebb kutatóforgalom ellátása is igen nagy terhet ró a referensekre és kezelőkre. Ugyancsak komoly feladatot jelent az ügyfélszolgálat ellátása, azaz a magánszemélyek, a hivatalos szervek és az iratképzők igényeinek kielégítése. A három év alatt mintegy 650 ilyen jellegű megkeresés érkezett levéltárunkhoz, s ezekkel kapcsolatban 350 esetben került sor ügyviteli érdekű, vagy munkaviszony igazolását szolgáló iratkölcsönzésre. x Tudományos publikciók, kiadványok készítése a mi esetünkben is a levéltári munka szerves részét alkotja, hiszen e munkák túlnyomórészt az általunk őrzött forrásanyag megismertetését, publikálását, tudományos és közművelődési hasznosítását szolgálják, illetve az elméleti és módszertani munkák az egységes szakmai szemlélet és gyakorlat kialakítását, szaktudományunk sajátos problémáinak megoldását. Kisebb részben saját költségvetési eszközeink felhasználásával és a Levéltári Osztály támogatásával, túlnyomórészt azonban különböző külső források megszerzésével most már évek óta folyamatosan tudunk finanszírozni több olyan közös vállalkozást (A Magyar Állam Szervei című lexikon-sorozat, forráspublikációk, az UMKL Közleményei), amelyek egyrészt igénylik valamennyi tudományos dolgozó bekapcsolódását, másrészt biztosítják is, hogy kiki felkészültsége, képességei és szorgalma szerint publikciós lehetőséghez jusson. Ilyen irányú munkáinkat pénzügyi támogatásban részesítette többek között a Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és Informatikai Intézete, a Művelődési Minisztérium Kulturális Alapja, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az MTA-Soros Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank. Az UMKL-ben folyó kutatásoknak tulajdonképpen három fő iránya van: igazgatástörténeti (azaz "fondképző-történeti") kutatások folytatása, forráskiadványok megjelentetése, valamint levéltárelméleti és módszertani munkák közzététele. A Magyar Állam Szervei című lexikon-sorozat első része, mely az 1944-1950 közötti időszakot dolgozta fel, 1985 végén jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában. A második rész, amely a tanács-igazgatás 1950-1970 közötti szerveit tárgyalja, 1935-1987 folyamán készült el. Rövidesen nyomdába kerülve, ugyancsak a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában jelent meg, 1988 áprilisában. Az 1950-1970 közötti központi állami szerveket feldolgozó harmadik rész szócikkei is már csaknem kivétel nélkül elkészültek. 1988-ban kell elvégezni a szerkesztés munkáit, és 1989-ben várhatóan ez is megjelenik. A lexikon mellett, amely - a Módszertani Osztályt is beleértve - a levéltár tudományos dolgozói túlnyomó többségének közreműködésével készül, természetesen más fontos igazgatástör-