Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

solta, hogy a gabona szabad forgalmát csak a beszolgáltatás és a természetbeni adó lerovása után engedélyezzék. 57 Az SZDP vezetősége 1945 októberében már türelmetlen hangra váltott át a parasztokkal szemben is: utalva a földreform munkáspártok által kivívott jótéteményeire indítványozta, hogy „ha a föld azé, aki megműveli", akkor attól aki nem műveli meg, a föld elvehető legyen... helyi (falusi) bizottságok állítandók fel, és a renitensek katonai módra rendelendők ki a földekre... Aki a beszolgáltatásnak nem tesz eleget, attól a föld ugyancsak elvehető. Az új birtokosok birtokainak telekkönyvi átírása függővé teendő attól, hogy mi­lyen mértékben munkálja meg földjét és tesz eleget beszolgáltatási kötelezettségének". Az SZDP vezetése megmagyarázható türelmetlenségében itt elfelejtkezni látszott a termelők alig leküzdhető nehézségeiről, a vető maghiánytól az igaerőhiányig s az önhibán kívül „mu­lasztókkal" sem tett kivételt. Az sem szolgálhatott a gazdák megnyugtatására, hogy a beszol­gáltatásra kerülő cikkek ellenértékét nem a romló pénzben, hanem iparcikkben - ennek hiá­nyában iparcikk-utalványban - kívánta kiegyenlíteni. 58 Iparcikkekben ugyanis még az élelmi­szereknél is súlyosabb volt a hiány. A szociáldemokrata iparügyi miniszter ugyan jelezte, hogy jelentős mennyiségű iparcikket gyűjtöttek össze a falu számára 59 , ez csak a szükségletek töredékes kiegyenlítésére volt elegendő s ez a kevés is késve vagy egyáltalán nem jutott ren­deltetési helyére a közlekedés állapota miatt. Decemberben már az MKP is kénytelen volt - félve az ínségtől - „szükség esetén" élelemrekvirálást követelni. 60 A parasztpárti Kovács Imre ugyanakkor - szorgalmazva a szigorúan kötött gazdálko­dást - felhívta a figyelmet arra, hogy csak a felesleget önként át nem adó paraszttal szemben alkalmazzanak szankciót; arekvirálástól óva intett, utalva a munkásság és a parasztság közti kölcsönös bizalom fontosságára. 61 Ha a munkásság, városi lakosság és a munkáspártok türelmetlensége fokozódott, úgy megállapíthatjuk, hogy a parasztság türelmetlenségének jelei is mutatkoztak. Az adott és vázolt állapotok közepette jogos türelmetlenség feszült itt ugyancsak jogos indulatoknak. Csak példaként említem meg a Kisgazdapárt Csanád megyei szervezetének a Földművelés­ügyi Minisztériumhoz intézett beadványát, melyben aggályosnak ítélte a gabona, főként a búza rendeletileg előírt mennyiségének igénybevételét, utalva arra, hogy ez normális termés esetén nem lenne túl sok, ám az igen alacsony termésátlagok mellett oly jelentős tehernek minősül, hogy a rendelet végrehajtása esetén sok termelőnek se kenyere, se vetőmagja nem lesz elegendő. Erélyes hangon utasította vissza Rákosi Mátyásnak a Vas- és Fémmun­kások Szövetsége közgyűlésén mondott szavait, miszerint „ha a munkás fegyelmezett, akkor megkövetelheti a paraszttól az utolsó szem gabonát is", mondván, hogy azzal a gabonával rendelkezzék, amit megtermel... Elismerve az ipari termelés fontosságát hivatkoztak arra, hogy az év eleje óta a gyárak érdekére utalva vitték el a parasztság terményeit igen alacsony áron, míg a falu iparcikkhez nem, vagy csak irreálisan magas áron jutott. 02 A Közellátásügyi Minisztérium 1945 végétől sorra hozta a kétségbeesés sugallta rende­leteket: december elején a kenyér alapfejadagot 15 dkg-ra csökkentették (a nehéz testi mun­kások 25, testi munkások 15, irodai dolgozók és gyerekek 5 dkg pótadagot kaptak). Kizárták a közellátásból azokat a 18-60 év közti férfiakat és 18-45 év közötti nőket, akik nem végeztek a társadalom számára hasznos munkát. Az utóbbi rendelkezés már a népi demokrácia szo­ciálpolitikája jegyében a tőkések és nagyjövedelműek megszorítását célozta. 63 A hasznos munkát nem végzőket már egyébként májusban kirekesztették a hatósági ellátásból, akkor azonban még a rendelet hatálya csak a járadékból élőkre terjedt ki, míg az utóbbi rendelke­zésé már a tőkés vállalatok vezérigazgatóira, nagykereskedőkre stb. is. 64 A közellátási kor­mánybiztosok házkutatási jogot kaptak, mivel a hatósági ellátásra jogosultakat is kizárták

Next

/
Thumbnails
Contents