Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
időlegesen a közellátásból, ha tartalékaik voltak: az augusztus i-ig terjedő fejadagon felüli házi készleteket is be kellett szolgáltatni. 65 1946 elején a kormányzat már kénytelen volt a legválságosabb háborús időket idéző rendelkezést hozni, félretéve az 1945-46-os gazdasági évre szólóan hozott beszolgáltatási előírásokat. Elrendelték, hogy a termelők, önellátók összes gabona, liszt- és étolajfeleslegeit a helyi nemzeti bizottság és termelési bizottság által szervezett elszámoltató bizottságok tárják fel és vegyék zár alá. Az önellátók háztartási szükségletét az aratásig fejenként havi 15 kg lisztben szabták meg, a vetési szükségletet 110 kg búza/holdban. Zárolták a malmok készleteit is. A zárolás független volt a beszolgáltatás teljesítésétől s így a kötelességüket korábban teljesítőket - kénytelenségből - jobban sújtotta. Ugyanakkor azoktól, akik nem teljesítették a beszolgáltatást, a készleteket házi szükségletüket sem véve figyelembe vitték el. Az adott helyzetben a készletek ellenértékét a kormányzat továbbra sem tudta kiegyenlíteni: vagy készpénzben fizetett s ez az infláció csúcspontja felé haladva immár a semmit jelentette, vagy iparcikkutalványt adott, aminek csak a jövő adhatta meg a fedezetét. 66 Az új miniszterelnök, a kisgazda Nagy Ferenc is kénytelen volt a parlamentben leszögezni: a mezőgazdaság ugyan minden nélkülözhetőt átadott, de további áldozatok lesznek szükségesek. 67 A Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint 1945-46-ban az 1 főre jutó napi kalóriamennyiség 2000 kalória volt, ami a jóvátételi és hadseregellátási terhek mérséklődése esetén 2200-re emelkedhetett. 68 E számításokban a parasztság fogyasztását is figyelembe vették! Megjegyzendő, hogy az ENSZ a fejenkénti napi 2000-2200 kalória fogyasztást már veszélyesen alacsonynak minősítette, megfelelőnek a 2700-3200-as normát tartva. A hatósági ellátásra szorulók 1945 júliusától átlagosan és fejenként (a feketepiacon beszerzett élelmet nem számítva) csak napi 1300 kalória körüli értéket fogyasztottak! 69 A kormányzat igyekezett a tőkéseket az üzemi dolgozók jobb ellátására szorítani: a Gazdasági Főtanács 1946 februárjában előírta, hogy a nehéz testi munkásoknak heti 19 900 kalóriát, testi munkásoknak és szellemi dolgozóknak 17 320-at, családtagoknak 8560-at köteles a munkaadó kiszolgáltatni természetbeni díjazásként. Mivel azonban a már kiépülő tőkekorlátozó szisztéma és a csekély készletek sokszor megakadályozták az üzemek tulajdonosait a rendelet teljesítésében, a kormányzat kénytelen volt megengedni,hogy indokolt esetben a munkaadó pénzben szolgáltathassa ki a természetbeni bér ellenértékét. Az előírt kalóriaadagok aztán a helyzet romlásával csökkentek: nehéz testi - testi - és szellemi dolgozók, illetve családtagok esetében 16000, 14000, 5000 kalória heti normára. 70 Az MKP KV december elején így látta a közellátási helyzetet: „az újjáépítés terén elért sikerek ellenére az ország gazdasági helyzete rendkívül súlyos. Az infláció olyan méreteket öltött, hogy a kormányzat már nem tartja kézben. Nagybudapest, az ipari központok, valamint a bányavidékek élelmezése annyira leromlott, hogy a hiányos táplálkozás folytán a munka termelékenysége napról napra esik. Az állam kezében nincsenek számottevő élelmiszerkészletek s az ellátatlan lakosság élelmezése nemcsak jövő aratásig, de még a legközelebbi hetekre sincs biztosítva. Mindehhez járul a ruházatban és főként lábbeliben mutatkozó rendkívüli hiány." 71 A Közellátásügyi Minisztérium, a Gazdaságkutató Intézet és a KSH 1946. májusi, már szélesebb tapasztalati és tényalapon nyugvó számításai szerint 1945-46-ban 1938-39-hez viszonyítva az őstermelő lakosság táplálkozásában 27, az ellátatlan lakosságéban 45%-os volt a várható hiány a népszövetségi normával összevetve. Kalóriában tehát 45, ezen belül fehérjéből 37, zsiradékból 72, szénhidrátokból 37% hiányzott. A minőségi cikkekben volt a helyzet a legnyomasztóbb. Húsból és baromfiból a szükséglet 80, tejből 68, cukorból 95%-a hiányzott 72 . A szükséglet egészét csak burgonyából lehetett kielégíteni, amiből viszonylag jó volt a termés. (Vö. 9. Melléklet; az egy főre eső élelemfogyasztás adataihoz lásd 1-2. Melléklet.) 73
