Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

kellene adni minden ellenállónak. A vitában a Kommunista Párt képviselője megjegyezte, hogy „300 hold meghagyásáról van szó, nem pedig juttatásról". A kérelmek nagy részét elutasították, ha odaítélték is, nem mindenki kapta meg a 300 holdat, mert a kfb-ok, a nemzeti bizottságok nemigen vették figyelembe, sőt meg sem várták a Politikai Bizottság határozatát, hanem a földbirtokokat kiosztották. f) Kísérletek a földreformrendelet megreformálására A reakció mindent megtett a földreform meghiúsítására. Azok, akik a dolgozó parasztsággal szemben alkalmazott önkény és terror alkalmazásának a hívei voltak, most a „törvény őre"-ként léptek fel, az „alkotmányos", „törvényes keretek" betartására hivatkozva a jogbizonytalanság kialakításával is megpróbálták a földreform radikalizmusát és tempóját csökkenteni. E cél érdekében különböző helyekről a legkülönbözőbb javaslatok érkeztek a 600/1945. ME sz. r. módosítására vonatkozóan. Lássunk néhányat ezek közül! A Magyar Magtenyésztési Részvénytársaság az említett rendelet 11. §-ának a módosítását kérte,

20 hogy ezáltal Monor község határában fekvő 221 kat. hold területű földingatlana az igénybevétel alól mentesüljön. A Kerületi Kereskedelmi és Ipari Kamara (Miskolc) 1945. május 29-i levelében kérte az iparügyi minisztert, hogy járjon közbe a kormánynál a társas vállalatok, gyár-, bánya-, ipar- és fürdőtelepek létesítése, kibővítése vagy fenntartása céljára szolgáló földbirtokok mentesítésének az ügyében.

21 „Úgy véljük, a földbirtokreformnak nem lehet célja az, hogy az említett vállalatok fenntartását biztosító egyes földterületek igénybevételre kerüljenek s ezzel a közgazdaság és a közellátás szempontjából fontos egyes ipar vagy bányavállalatok fenntartása lehetetlenné váljék."

22 A Takarékpénztárak és a Bankok Egyesületének beadványa a rendelet 46. §-ának a módosítását kérte.

23 Javasolta, hogy „a zsidó birtokosoktól elvett földingatlanoknak visszaadása, a régebbi tulajdonos nevére történő visszaírása automatikusan és illetékmentesen „soronkívüli sürgősséggel történjen meg". Ismeretes, hogy nem minden zsidó földbirtokos kapta vissza földjét, ha visszakapta is, nem biztos, hogy azt az ingatlant kapta vissza, amelyen korábban gazdálkodott. A Magyarországi Izraeliták Országos Irodája, amely a zsidó földbirtokosok és tőkések érdekeit juttatta kifejezésre, akkor amikor a tervezetben javasolta, hogy minden zsidó származású földtulajdonos részére, még ha a rendelet 4-7. §-a szerint vele szemben az ingatlan elkobzásának volna is helye, az államkincstár fizessen kártérítést.

24 Az OFT a tervezetet így értékelte: „A jogszabályszervezet olyan nagyfokú eltéréseket kíván a jelenlegi jogállapotokkal szemben bevezetni, amely az egész földbirtokreform-eljárásnak úgyszólván az újrakezdésével volna egyértelmű. Ennélfogva a jogszabálytervezetben foglaltakat az OFT együttes ülése még tárgyalás alapul sem tartotta elfogadhatónak."

25 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a földreformmal kapcsolatban a gyáripari termelés érdekében megfontolást kívánó szempontokat terjesztett elő 1945. április 17-i beadványában. Különböző javaslatok érkeztek a MFH-októl is. A Veszprém Megyei Földhivatal vezetője két javaslatot is előterjesztett 1945. június 30-án: „Szükségesnek tartanák egy olyan rendeletet, hogy az 1000 holdon felüli birtokosok részére is legalább 25 hold föld, lakóház és kisebb park meghagyandó lenne és a földmennyiség a gyerekek száma szerint még pár holddal emeltessék."

26 Szerinte a legfelsőbb társadalom tagjait is egyenként kellene elbírálni az igazságosság és méltányosság követelményei szerint. Javasolja még az alaprendeletnek az alapítványi vagyonokra vonatkozó §-ának a felülvizsgálatát is. „Az alapítványi vagyonok 100 holdas mentességét is az alapítvány megfelelő célja szerint esetenként fel kellene emelni."

27