Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
dalmi föld, osztassék ki az arra igényjogosultaknak". 17 AzOFT a panaszt jogosnak találta és utasította a Heves Megyei Földbirtokrendező Tanácsot, hogy mellőzze a községben a mintabirtok létesítését, s az ingatlant ossza ki az igényjogosultak között 18 . Ilyen formán az OFT általában a mintabirtokok túlzott szervezését megakadályozta és ahol a földigénylők érdekei úgy kívánták, azok kiosztását rendelte el. b) Parasztbirtokosi minőségre való hivatkozás Amíg a felszabadulásig a parasztszármazás szégyen volt, addig 1945-ben mindenki paraszt akart lenni, illetve parasztbirtokos. Paraszt a kereskedő, az ügyvéd, sőt még a gróf is. Pl. Almássy Gyula gróf is parasztnak akarta magát minősíttetni a Pásztói Községi Földigénylő Bizottság előtt. E fogalom értelmezésénél igen sok baj volt, a kfb-ok több helyen nem ismerték az OFT-nak a parasztbirtokos fogalomra vonatkozó utasítását, amely így hangzott: „paraszt az, akinek mind a két szülője dolgozó paraszt volt és maga is élethivatásszerűen két kezével dolgozik ma is a földön". Az OFT-ot elárasztották a parasztbirtokosi minőség megállapítása iránti kérelmek olyanok részéről is, akik sohasem foglalkoztak földmunkával. Ismeretes, hogy a parasztbirtokosi minőség elismerése esetén az ingatlantulajdonos a 600/1945. ME sz. r. 14. §. értelmében 200 kat. holdat megtarthatott. Az OFT általában a kfb-okra bízta az ilyen irányú kérelmek elbírálását, vagyis annak megállapítását, hogy az illető parasztbirtokosnak tekintendő-e vagy sem. c) Külföldi állampolgárságra való hivatkozás Sokan azon a címen, hogy külföldi állampolgárok, kérték ingatlanuknak az igénybevétel alóli mentesítését. Ilyenkor az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a fegyverszüneti egyezmény 13. pontjára hivatkoztak, amely szerint „Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy magyar területen a háború előtti helyzeteknek megfelelően állítja vissza az Egyesült Nemzetek és azok polgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit és teljes épségben visszaszolgáltatja azok tulajdonait." Előfordult, hogy a mft-ok ilyen címen megtiltották a kfb-oknak, hogy földet igénybe vegyenek. Pl. a Szolnok Megyei Földbirtokrendező Tanács a Tiszabői Községi Földigénylő Bizottságnak nem engedélyezte, hogy Pálffy Rudolf 1231 kat. hold ingatlanát igénybe vegye, mert a nevezett külföldi állampolgár. A kfb-ok általában nem tettek különbséget magyar és külföldi állampolgárok földbirtokai között, a rendeletet - 600-as alaprendeletéről van szó - úgy értelmezték, hogy az sem tesz különbséget. Az OFT álláspontja szerint a földnélküli falusi lakosságnak a földhözjuttatáshoz fűződő életbevágóan fontos szociális érdekekre való tekintettel a külföldi állampolgárok földbirtokait - beleértve az Egyesült Nemzetek polgárainak ingatlanait is - a földreform során igénybe kell venni. AzOFT szerint a 600/1945. ME sz. r. nem biztosít a külföldi polgárok számára kivételezettjogállást. Hiszen sok esetben a földbirtokpolitikai szerveknek tudomásuk sincs arról, hogy az igénybevett ingatlan tulajdonosa idegen állampolgár, mert sokan közülük csak az utolsó években, vagy éppen 1945-ben, szerezték meg valamely idegen állam állampolgárságát. Az OFT határozottan kitartott álláspontja mellett, még akkor is, ha nyomást próbáltak gyakorolni rá. Jellemző erre a „Helvétia" Szőlőtermelő és Értékesítő RT. Kecskeméten levő 517 kat. hold szőlőbirtokának az esete. Ezt a területet a helyi kfb 1945-ben az igényjogosultak között kiosztotta. A felosztás ellen a részvénytulajdonosok nevében Grüssner István először a kfb-nál, majd amikor itt eredményt nem ért el, a Kecskeméti Földbirtokrendező Tanácsnál panaszt emelt, arra hivatkozással, hogy a részvénytulajdonosok angol állampolgá-
