Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

rok, akiknek birtoka a fegyverszüneti egyezmény értelmében nem osztható fel. A megyei szerv a panasznak helyt adott és utasította a kfb-ot az eredeti állapot visszaállítására. Az utóbbi azonban a megyei határozatot nem hajtotta végre. Erre Grüssner István panaszával az OFT-hoz fordult, egyidejűleg az angol missió is átiratot intézett a Tanácshoz, amelyben tiltakozott az ingatlannak a földreform céljára történő igénybevétele ellen. Az OFT a nyomásnak nem engedett.

19 • d) Alapítványok, kulturális célvagy ónok mentése A földreformrendelet 17. §-a előírta, hogy a földművelésügyi, népjóléti, vallás- és közoktatásügyi minisztériumok kiküldötteiből összeállított háromtagú szakértői bizottság vizsgálja felül a különleges kulturális célra rendelt, továbbá a Közalapítványi Ügyigazgatóság felügyelete alá utalt földbirtokok milyen jellegűek, s azok közérdekű célt szolgálnak-e, az illetékes kulturális intézménynek vagy alapítványnak szüksége van-e az adott földbirtokra, vagy olyan mértékű egyéb jövedelemforrása van, amely a földbirtokot nélkülözhetővé teszi. Ezt a bizottságot 1945. május 1 i-én hozták létre, először az OFH, majd az FM épületében tartotta üléseit. Nagyon sok kérelem érkezett hozzá, amelyek mind azt próbálták bizonyítani, hogy a kulturális vagy alapítványi vagyonok közérdekűek, s kérték azok mentesítését. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyházak vagyonát is kulturális célvagyonnak tekintette. Az OFT határozottan állást foglalt a kérelem teljesítése ellen. A Bizottság még 1945-ben megszűnt, de ennek ellenére továbbra is érkeztek kérelmek a Földművelésügyi Minisztérium címére, amely azokat, arra hivatkozva, hogy a földhözjuttatottak gazdálkodásának megzavarását jelentik, visszautasította. e) Ellenállási érdemre való hivatkozás A rendelet 15. §-a szerint: „300 kat. holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett". Ez a kiskapu lehetőséget adott a földbirtokosoknak arra, hogy ingatlanaik megmentésére újabb indokokat hozzanak fel. Valóban éltek is a lehetőséggel, s nem voltak szégyenlősek. Igaz a kérelmeket az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága, majd erre a célra létrehozott ún. Földbirtokpolitikai Bizottság tárgyalta, de nagyon sokan megpróbálkoztak az OFT-nál is. Sokan azért tiltakoztak az OFT-nál,mert amíg a fenti szervek kérelmüket tárgyalta, addig a kfb-ok nem teketóriáztak, földbirtokaikat igénybevették. Érdekes megnézni, hogy milyen indokokat hoztak fel ezek a földbirtokosok a németellenes szabadságharcban „kimagasló érdemeik" bizonyítására.Gróf Eszterházy Móric csákvári földbirtokos felesége azért kért 300 holdat, mert a Szálasi kormány őt elfogta és ismeretlen helyre elvitték. A győri róm. kat. püspökség Apor Vilmos püspök érdemeire való tekintettel, aki állítólag 1941. március i-én felhívta a fenyegető nemzeti szocialista téveszmékre a figyelmet, kért 300 holdat. Greskovits József csongrádi birtokos 255 holdat kért mentesíteni, mert már 1927-ben kisgazdapárti képviselővé választották. Báró Berg Miksa nyírmedgyesi földbirtokos 300 holdat kér, mert állandóan a reakciós propaganda ellen küzdött (bizonyítékot nem tud felhozni). Deutsch Sándor földbirtokos felesége 360 holdért könyörög, mert férjét a németek elhurcolták (ki tudja, talán elmenekült), nevezett lánya pedig az említett területre mintabirtok létesítése ügyében adott be kérvényt az OFT-hoz. Vagy így, vagy úgy! Dr. Klár Andrásné 240 holdat kért, csatolta a „Jó Pásztor Misszió" gyermekakció igazolását, mely szerint munkáscsaládok gyermekeit fogadott be budapesti lakásába. Hogyan fogadták az illetékesek az ilyen indoklással benyújtott kérelmeket? A kisgazdapárti képviselők általában támogatták, sőt Balogh István szerint 300 holdat