Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

nálásáról, valamint a közös kiadványokról. E szerződés az anyagi eszközök jobb elosztását is lehetővé teszi. A Rajna mentén az értékes iratanyag kisebb részét az egykori pfalzi fővárosban Speyer­ben, nagyobb részét pedig Koblenzben őrzik. A koblenzi főlevéltár, amely csak a Landes­hauptarchiv (-területi és nem állami!) rangot ért el, 1956 óta új, korszerű épületben műkö­dik, ahol a munkához 35 ezer kötetes könyvtár és minden technikai eszköz rendelkezésre áll. Az intézményt évente 2500 kutató keresi fel, ami az itt található 22 ezer fm anyaghoz képest igen nagy forgalmat jelent. Fő kutatási témák: a háború utáni időszak története, a nemzeti szocializmus, valamint egyes szociálpolitikai kérdések a 19. századból. A koblenzi levéltár gyűjteménye kronológiai egységekre tagolódik. A legkorábbi ok­levél 314-ből maradt fenn, azonban a középkori anyag nem folyamatos. A 16-18. században a területi választófejedelem a trieri érsek volt, így az egyházi és világi kormányzat iratai összefonódnak. 1794-ben került a tartomány a franciák kezére, majd 1801-tői a poroszok rendezkedtek be, akik itt területi igazgatósági és rendőrségi szerveket hoztak létre. 9 A speyeri és koblenzi levéltárban 1982-ben összesen 99 alkalmazott volt. A saar-vidéki levéltárakkal együtt 6 kiadványsorozatot szerkesztenek. A legjelentősebb sorozatban - „A rajna-vidék-pfalzi és a saar-vidéki levéltárigazgatóság közleményei" (Veröffentlich­ungen der Landesarchiwerwaltung Rheinland-Pfalz und Saarland) - különféle repertóriu­mok, egyházi anyakönyvek leltári, oklevél-regeszták jelentek meg, de találkozunk olyan te­matikus adatgyűjtésekkel is, mint például a zsidókra vonatkozó vagy a kivándorlókkal kap­csolatos iratok összesítései. Ezen kívül rendszeresen évkönyvet adnak ki az elkészült hely­történeti tanulmányokból, a „Szövegek a tartomány történetéhez" (Texte zur Landesge­schichte) című faksimile sorozatuk pedig az iskolai oktatás céljait szolgálja. A Saar-vidék saarbrückeni központi levéltárában mindössze 5 ezer fm iratanyagot őriznek. A munkatársak száma - kisegítők nélkül - 9 fő, pedig a kutatók száma igen magas. A Saar-vidék csak 1920-tól, a versailles-i békeszerződés értelmében lett önálló tartománnyá, így a területére vonatkozó történeti iratok zömmel más intézményekben vannak. Az 1920 után létrehozott szervek dokumentumainak zömét 1935-ben a Népszövetség és Németország megegyezése alapján Genfbe szállították, így még az első világháború utáni anyag sem folya­matos. Az 1815 előtti iratok eredetiben a koblenzi vagy a speyeri tartományi levéltárban vannak, legfeljebb a másolatok kerültek Saarbrückenbe. 1815-1920 között a területi igaz­gatási szervektől már eredeti iratok is maradtak, és részben megtalálhatók az 1920-1935 közötti időszak nem politikai jellegű fondjai is. Az iratanyag csak 1935-től válik teljessé. 10 A levéltárnak kicsi az önállósága. A területi levéltárigazgatóság irányítja, amelynek élén nem szakember, hanem a tartományi kancellár áll. Saját költségvetése nincs. 1979-ben költözött a kormányzati épületből egy felújított villába, 1972 óta fotóműhellyel rendelkezik. Schleswig-Holstein csak 1864 óta tartozik a porosz tartományok közé, de levéltárát már 1869-ben megalapították. A Schleswig városában szervezett intézményben 10 400 okle­velet, 20 ezer fm iratot, 17 ezer térképet őriznek. A kutatók száma 1982-ben 569 fő, a munka­társaké - a kisegítőkön kívül - 27 fő volt. A felsorolt tartományi levéltárakon kívül állami fondokat Nyugat-Berlin, Bréma és Hamburg központi levéltáraiban is találunk. E levéltárak felépítése csak annyiban tér el az eddigiektől, hogy nemcsak az állami levéltárak, hanem a későbbiek során még tárgyalandó községi archívumok (Kommunalarchiv) feladatait is ellátják. A három speciális intézmény­ben összesen 36 150 fm iratanyagot őriznek, a munkatársak száma 117 fő, és igen magas a kutatók száma is, akik főként az 1918-1945 közötti korszak iránt érdeklődnek. Az állami levéltárakban az NSZK levéltári anyagának kb. 60%-át őrzik. Az anyag őr­zéséhez, feldolgozásához a feltételek megfelelők, a technikai színvonal magas. Szinte minden

Next

/
Thumbnails
Contents