Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

intézményben van másolási, filmkészítési lehetőség, valamint könyvkötő- és restauráló kapacitás. Bár a Szövetségi Levéltár kivételével az egyes levéltárak őriznek történeti, sőt középkori anyagot, a második világháború utáni iratok az állami fondoknak mind nagyobb részét foglalják el. A kutatók érdeklődése egyértelműen az új- és legújabbkori iratok felé fordult, elsősorban politika-történeti vonatkozásban. Az állami levéltárak személyi ellátottsága nem sokban különbözik egymástól. Egy-egy intézményben iooo fm-enként - a kisegítők kivételével - általában 2 munkatársat találunk. Schleswig-Holstein tartományban és a Saar-vidéken ennél rosszabb az arány, de csak minimálisak az eltérések. A koblenzi, speyer i valamint a Szövetségi Levéltárban 1000 fm-enként 3 főt foglalkoztatnak, és az átlagosnál magasabb a munkatársak aránya a városban létesített állami levéltárakban, valamint a nyugat-berlini Titkos Állami Levéltárban. A költségvetési támogatást illetően semmiféle normák nem alakultak ki. A Szövetségi Levéltárban - nyilván a bérleti díj miatt - 1 fm-re 200 DM, Baden-Württembergben 119 DM, Hessenben 77 DM, Bajorországban 48 DM jut. Észak-Rajna-Westfáliában azonban csak 27 DM, Alsó-Szászországban 22 DM az 1 fm iratanyagra fordítható kiadás (1982-es adatok). Fenti összegek az építési, felújítási költségeket nem foglalják magukban. A kutatók száma 1982-ben Schleswig-Holsteinben volt a legalacsonyabb, ahol 1000 fm-re 28 személy jutott. A Szövetségi Levéltárban 32, a müncheniben 31, Észak-Rajna-Westfáliában 53, Alsó-Szászországban 69, Rajna-vidék-Pfalz tartományban 92 használó jelentkezett 1000 fm anyagnál. 100-nál több volt az 1000 fm-t használó kutatók száma a városokban lévő állami levéltárakban (Nyugat-Berlin, Bréma, Hamburg), a Saar-vidéken és a porosz Titkos Állami Levéltárban. Az NSZK levéltáraiban a kutatást és a feldolgozó munkát viszonylag gazdag könyvtárak segítik. Bajorországban, Rajna-Pfalz tartományban a levéltári szakkönyvtárakban fm-enként 2 kötet, a többi állami levéltárban 3, sőt a Saar-vidéken 4 kötet áll rendelkezésre, és jelentős könyvtára van a Szövetségi Levéltárnak is. A felsoroltak értékelése céljából érdemes összehasonlítani az adatokat az 1982-ből rendelkezésre álló magyarországi mutatókkal.

11 Az NSZK állami levéltáraiban a vizsgált évben az iratanyag terjedelméhez képest kb. 1

/

3 résszel kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, mint Magyarországon. Nálunk ekkor - az ügyviteli és fizikai állományúak nélkül 487 fő dolgozott, és ezzel 1000 fm iratanyagra 3 szakalkalmazott jutott. A költségvetésben Magyarországon sem alakultak ki normák. 1982-ben az átlagos költségvetési támogatás fm-enként 526 Ft (=29 DM) volt. A központi levéltáraknak Magyarországon is több jutott, mint a területieknek, azonban a különbség nem volt olyan nagy, mint az NSZK-ban a Szövetségi és a tartományi levéltárak között. 1982-ben például az UMKL-ban fm-enként 995 Ft (=55 DM), a területi levéltárakban 493 Ft (=27 DM) volt a felhasználható összeg. Magyarországon az átlagos támogatás mértéke meghaladja az NSZK-ban tapasztalt alsó határt, és még azt is figyelembe kell venni, hogy náluk az árak lényegesen magasabbak. A magas könyvárak ellenére a levéltári szakkönyvtárakban az NSZK-ban az iratanyag mennyiségéhez képest kétszer annyi könyv van, mint nálunk. Ez a vásárlási lehetőségek mellett azzal is magyarázható, hogy a tartományi levéltárak kevéssé kooperálnak a helyi könyvtárakkal. A kutatók száma az NSZK-ban igen magas, és mások témáik, a levéltárakkal szemben támasztott követelményeik is. Magyarországon 1982-ben a levéltárakban 3729 kutató fordult meg, és 1000 fm-re mindössze 22 személy jutott. Ez, mint láttuk, messze alatta van az NSZK állami levéltári átlagának. Míg náluk az érdeklődés elsősorban az új, főként a legújabb kor felé irányul, Magyarországon a háború utáni, szocialista korszak kutatása még nem kapott döntő szerepet. 1982-ben az Országos Levéltárban 1000 fm iratanyagot átlag 32