Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

lántaültetők, Jugoszláviában a TB, OT és ET egyirányú tárcsák, Kínában a MO-4 gépi morzsolok váltak ismertté. A nagyarányú exporttevékenységet tükrözi a külföldön értékesített vállalati gyártmányok 1968. január i-i árindexen számított termelési értéke forintban kifejezve. 12. táblázat Exportszállítás 1955-1960 között Év E Ft 1955 4196 1956 1824 1957 9966 1958 6580 1959 2982 1960 6881 Az export 1957-1958-1960-ban olyan helyet foglalt el a gyár életében, amely szerep sem azelőtt, sem azután nem ismétlődött meg. Főleg 1957-ben öltött nagy méreteket ez a tevékenység, amikor az össztermelési érték közel egyharmada exportra irányult. Ez a helyzet többek közt a vállalatvezetés céltudatos gazdaságpolitikai tevékenysége folytán alakult ki. 1957-ben az üzemnek a tervben szereplő rendelésre készített gyártmányait az országos hatáskörű szerveknél mutatkozó bizonytalanság miatt olyan veszély fenyegette, hogy azok eladása nem lesz biztosítva. A problémákat tetézték, hogy az FM Gépberuházási Igazgatósága megszűnt, a viták arról folytak, hogy a továbbiakban ki fogja lebonyolítani a mezőgazdasági gépek elosztását. A vezetés ekkor merész vállalkozásba kezdett: a TECHNOIMPEX-szel folytatott eredményes tárgyalások során ígéretet tett belföldi igénnyel le nem kötött gépeknek a külkereskedelem számára határidőre történő gyors legyártására. A súlyos ellentmondásokkal tarkított évek - 1955/1956 -, illetve a hibák felszámolására tett intézkedések utáni eredményesebb vállalati gazdálkodás természetesen más-más következményekkel, hatással voltak a gyár kollektívájának az életére. A konszolidációt meggyorsította, a dolgozók életszínvonalának emelését eredményezte, hogy a Forradalmi MunkásParaszt Kormány sorra hozta intézkedéseit az előző vezetés által okozott hibák kiküszöbölésére: általános béremelés, 800 Ft-on aluli keresetek megszüntetése, 4%-os gyermektelenségi adó, kötelező békekölcsönjegyzés felszámolása stb. E pozitív intézkedések gyakorlati hatása az üzemben elsősorban a munkatermelékenység és a keresetek alakulásában érződött. Ezeknek az igen lényeges üzemi mutatóknak az összehasonlításából megállapítható, hogy a vállalat a termelékenység és az átlagkeresetek terén hat év alatt közel 50%-os javulást ért el. 1960-ban 1 munkás egy nap alatt 568 forintot termelt, ugyanez az 1 munkás +alk.-nál 430 forintra alakult.

35 Az átlagkeresetek vállalat szintű fokozatos növekedését kategóriák szerinti bontásban a 13. táblázat szemlélteti: A munkáskeresetek egységes emelkedést mutatnak, a többi kategóriánál némi visszaesés a kifizetett prémiumokkal és az engedélyezett átlagszint 1958. évi túllépésével magyarázható. A bérek alakulásának ez a tendenciája egybeesett a párt-és vállalatvezetés azon törekvésével, hogy elsősorban a munkások jövedelmét kell emelni. A vezetés részére 1957-ben a teljesítménybérezésre való áttérés (januárban az öntödében, márciusban egyéb területeken), 1960-ban pedig a július hóban elkezdett és 1961-ben befejezett normarendezés jelentett gondokat. Az előbbire az ellenforradalmi események hatására bekövetkezett munkafegyelem romlása, az utóbbira a nagyarányú technológiai fejlesztés