Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

Kategória 1958 1959 1960 Munkás 1422 1468 1513 Műszaki 2213 2153 2225 Adminisztratív 1532 1529 1525 Egyéb 1046 1043 1074 Vállalati szint 1523 1529 1570 nyomán meglazult normák miatt volt szükség. A teljesítménybérezésre való szakaszos áttérés a munkástanács akadékoskodásában leli magyarázatát. De, amikor az eredmény már kézzelfoghatóan jelentkezett - az öntödében 144,3%-os tervteljesítést értek el, míg más területeken csak 68,2%-kal döcögtek -, akkor a munkástanács visszalépett. A javuló kereseti lehetőségek és a foglalkoztatottság stabilizálódásának, a törzsgárdatagok megbecsülésének következtében enyhült az üzemre addig jellemző munkaerő-vándorlás. A munkaerő-hullámzási mutató 1960-ban az előző évhez viszonyítva 36,1%-ról 28,7%-ra javult.

30 1960-ban szabályzat készült a törzsgárdatagok jogairól, amely szerint a továbbiakban minden év május i-én iktatták be az új tagokat, és fizették ki az azzal együtt átlagosan járó 600 forintot. Ekkor az üzem már 157 fős törzsgárda-állománnyal rendelkezett, köztük olyan tagokkal, mint Angyal József (37 év), Csikós Péter (36 év), Bana László (25 év), Kársai Imre (25 év). A bér- és más formában kifizetett konkrét összegen kívül a dolgozók egyéb juttatásokban is részesültek, mégpedig a jövedelmezőbb gazdálkodás következtében egyre fokozottabban. Amíg az üzem szociális juttatás címén 1959-ben 57 E Ft-ot, étkeztetési hozzájárulásra 274 E Ft-ot, addig 1960-ban az előbbire már 144 E Ft-ot, az utóbbira 323 E Ft-ot tudott fordítani. A vállalat a lakásgondokon úgy próbált enyhíteni, hogy a családi ház építésére vállalkozó dolgozók részére olyan vályogvető gépet szerelt össze, amely naponként 3500 vályogot tudott kipréselni. Emellett a vezetés a város területén magánházakban elhelyezett dolgozóknak lakbér-hozzájárulást fizetett, és a műszaki kör helyiségét az 1959. évi munkaerőfelfutás során ideiglenesen munkásszállásnak rendezte be. 1960 végére elért jelentős javulás nem valósulhatott volna meg az üzemi kollektíva önfeláldozó, kitartó munkája nélkül. Ez pedig elsősorban az ellenforradalom után újból felélénkült munka verseny-mozgalomban fejeződött ki. A versenymozgalom az előző évek nem egyszeri keserű tapasztalatai után nehezen indult el. A munkaverseny kezdeményezői az üzemi kommunisták voltak; határozott fellépésük nyomán 1957-ben páros verseny kezdődött a szénarendrakó- és lógereblyegyártó csoport között. Az MSZMP KB-nek 1959. március 6-i határozata után a munkaverseny már tömeges jelleget öltött, és új szervezeti formát kapott. Az egyéni versenyforma helyett előtérbe került a brigád és műhelyek közötti verseny. 1959-ben 10,1960-ban már 20 brigád küzdött a szocialista brigád rangos cím elnyeréséig, táblázat 1958 1959 1960 Benyújtott újítások száma 34 351 373 Elfogadott újítások száma 11 125 165 Bevezetett újítások száma 12 99 141