Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

szovjet szakértők véleményével - napi 2500 tonna olaj kitermelését tartották reálisnak. Ezzel a mennyiséggel teljesíteni lehetett volna a tervezett 915 ezer tonnát.

37 Még 1954. tavaszán egy kőolajipari munkaközösség megbízást kapott, hogy dolgozza ki a nagylengyeli olajmező komplex művelési tervét. Fél évvel később a tervezés vezetője kifejtette, hogy miért nem tudják elkészíteni a művelési tervet: „Az akkor már csaknem 3 esztendeje, 1951 augusztusa óta művelés alatt álló nagylengyeli olajmezőn a téma kidolgozásához szükséges minden adat hiányzik. Ismeretlen a tárolókőzet kiterjedése és folyadékvezető képessége, ismeretlen a telepfolyadék elhelyezkedése és ismeretlenek fő állapotjelzői, a telepnyomás és telephőmérséklet is... A mezőn eredményes magfúrás nem történt..,"

38 Az egymástól függetlenül azonos véleményen levő szakemberek javaslatait figyelmen kívül hagyva az Országos Tervhivatal az olajmező termelési tervét 1 millió 200 ezer tonnára emelte. A főhatóságok - elsősorban az OT - a hasonló szerkezetű külföldi olajmezők - francia, venezuelai - adatai alapján tervezték meg a termelést. A nagylengyeli mező esetében azonban nem tudták elvégezni a vizsgálatokhoz szükséges kellő számú magfúrást, elsősorban a gyémántfúró korona hiánya miatt. 1955. első negyedében a mező 294 049 tonna olajat termelt, napi átlagban 3276 tonnát. Miután áprilisra sikerült az egyenletes szállítást biztosítani, a napi termelést 3407 tonnára felemelni. Ekkor a működő és nem működő kutak aránya 34 :f volt, 21 felszálló és 13 mélyszivattyús kút napi 100,2 tonna olajat termelt, de ezek közül 6 kút termelés-ingadozása elérte a napi 100 tonnát.

39 A kutak vizesedése tovább folytatódott, míg a terv teljesítése napi 3800-4000 tonna olaj termelését tette volna szükségessé. A kutak vizesedése bizonyította, hogy a mészkő ismert részében levő olajkészlet a becsültnek csak töredéke. A kis készletek túlzott megcsapolása következtében a geológiai adatok hiánya miatt ismeretlen olaj-víz egyensúly felborult. A vizesedést az váltotta ki, hogy az erőltetett ütemben felszínre hozott olaj helyébe víz áramlott, mert a mészkő repedésekbe a víz általában nagyobb sebességgel áramlik mint az olaj. 7. táblázat Az olajkutak elvizesedése

40 Működő kutak átlagos száma Egy kútra jutó termelés (t) A negyedév során Időszak Működő kutak átlagos száma Egy kútra jutó termelés (t) elvizesedő kutak száma szállított olaj-víz % 1955 2. negyedév 41 3707 5 0,29 3. negyedév 40 3862 3 0,41 4. negyedév 43 3183 4 1,38 1956 1. negyedév 46 2807 2 2,76 2. negyedév 53 2472 2 2,05 3. negyedév 53 2167 9 1,47 4. negyedév 52 1637 2 1,63 1955-ben 26 kút vizesedett el, melyek közül 23 esett ki a termelésből. Az elvizesedett kutak egy részét pihentetés, javítás után a korábbinál kisebb hozammal a termelésbe lehetett állítani. (A nagy fúrássűrűség - ismét 300 m-is megbosszulta magát, 1956-ban csökkent a megcsapolás mértéke, aminek következtében az első két negyedévben csökkent a vizesedő kutak száma, de a harmadik negyedévben vizesedett el a legtöbb kút.)