Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

ván, amelyekből a nagyobb könyvtárak, múzeumok és emlékhelyek mellett szerveztek archívumokat. Például Frankfurtban a Goethe-házban a romantikusok hagyatékát gyűjtik, Düsseldorfban a Heine-intézetben hozták létre - Heine és kortársai anyagából a Rajnai Irodalmi Levéltárat - (Rheinische Literaturarchiv) -, a nürnbergi Germán Múzeumba pedig képzőművészek hagyatékai kerülnek. A rádió és televízió archívumai egy kissé idegenek a levéltárügytől. Németországban 1923 óta van rádióadás, és azóta léteznek archívumaik is. A tv és rádiótársaságokhoz hasonlóan regionálisan szervezett intézmények gyűjtik és tárolják az információkat, rendszerezik a hangjátékok, filmek segédanyagait (pl. fotók, kéziratok, forgatókönyvek), archiválják az elkészült filmeket és hangszalagokat. Az összegyűlt anyagot a szükséghez képest selejtezik, a zenei anyagokból, tv-filmekből adatbankot létesítenek. Külön filmarchívum az NSZK-ban nincs. A játék- és dokumentumfilmeket elsősorban a szövetségi Levéltár, néhány esetben a tartományi levéltárak őrzik.

16 Mint a felsorolásból látszik, az NSZK levéltárainak szervezete sokban eltér a magyarországitól, különösen a nem állami levéltárak esetében vannak különbségek. A gyűjtemények száma - eltekintve a plébániai levéltáraktól és az irodalmi emlékhelyektől - meghaladja a 20oo-t, és az iratanyag terjedelme is jelentős. Különösen bonyolultnak tűnik számunkra a családi és állami levéltárak összefonódása, illetve különállása, valamint a nem nyilvános levéltárnak tekintett vállalati gyűjtemények helyzete. Bár az iratanyagot zömmel proveniencia elv alapján rendezik, mégis sokban eltérnek attól a gyakorlattól, amit nálunk alkalmaznak. Rendezéskor az anyagot a történeti sorsfordulóknak megfelelően NSZK-ban is korszakokra tagolják (általában: 16. sz.-tól 1794; 1794-1806; 1806-1871; 1871-1945 stb.), időhatár nélkül kiemelik azonban az okleveleket. Ezek közé nemcsak a középkori jogbiztosító iratok tartoznak, hanem a későbbi kiváltságlevelek, bizonyítványok, nemeslevelek, alapszabályok, törvények, rendeletek eredeti példányai is. A korszakokra tagolt iratanyagnál az eredeti irattári rendnek megfelelően iktatószámok szerint vagy tárgyi csoportokban helyezik el az iratokat, majd azok segédleteit. Ezután következnek a hivatali könyvek: jegyzőkönyvek, fogalmazványok bekötött példányai, nyilvántartások. Az Európa-szerte alkalmazott rendszer annyiban következetes, hogy a megfelelő raktári rend kialakítása érdekében az iratanyag külső formáját figyelembe veszi, de ezzel a fondokat részben megbontja. Az egyes levéltárakban nagyszámú gyűjteményt tartanak nyilván. A terveket és térképeket az iratoktól szétválasztják, és általában pertinencia szerint rendezve külön kezelik. A levéltári anyaghoz tartoznak különféle nyomtatványok, törvény- és rendeletgyűjtemények, képek, pecsétek, plakátok, sajtódokumentációk stb. Végül a modern technika térhódítása következtében levéltári anyaggá váltak a filmek, hangszalagok, elektronikus adathordozók is. Az oklevelekhez hasonlóan a gyűjteményeket is korszakolás nélkül rendezik. A segédletek lényegesen nem térnek el a nálunk használtaktól. A kisebb és nagyobb levéltárakban egyaránt levéltárismertetőket állítanak össze a szélesebb közönség számára, a nagyobb gyűjteményekben részletes ismertető leltárak is a kutatók rendelkezésére állnak. Általánosan használt segédlet a repertórium (Findbuch), amely az állami levéltárakban kéziratban vagy nyomtatott formában a teljes anyagról hozzáférhető, e segédlet nem ismeretlen azonban a városi és gazdasági levéltárakban sem. A térképekhez jegyzékek vagy cédulakatalógusok, az oklevelekhez regeszták készülnek. A számítástechnikát az iratok nyilvántartásához egy sor részterületen használják (pl. vállalati levéltárakban, személyi nyilvántartásoknál, sajtó levéltáraiban). A levéltári kiadványok zömét a különféle szintű segédletek teszik ki. A munkatársak foglalkoznak forráskiadással, kiegészítőén helytörténettel, a nem állami levéltárakban a szakterületnek megfelelő kutatásokkal is. Gazdasági, társadalmi, politikai törté-