Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

társadalom-, gazdaság-, művelődés- és technikatörténete érdekli a kutatókat, akiknek száma évi 2-3000 fő. 1982-ben például 2728 kutató kereste fel a Szövetségi Levéltárat, a bonni Politikai Levéltárban pedig ez évben 235 fő fordult meg. A levéltár állandó kiállítóhelyisége a rastatti kastélyban van, ahol a látogatók száma eléri az évi 50 ezer főt. A Szövetségi Levéltár 1962 óta működik Koblenzben, ahol bérelt épületekben - a filmarchívum és a technikai részleg nélkül - 6700 m

2 hasznos terület áll rendelkezésre. 1981-ben, szintén Koblenzben, új objektum építését kezdték meg, ahol a további iratátvételek megoldhatók. A külső részlegeknél az iratokat régi kastélyokban helyezték el, a Szövetségi Minisztérium átmeneti levéltárának bonni épülete azonban már levéltár céljaira készült. Technikai műhelyt Koblenzben és Freiburgban szereltek fel. A könyvtár állománya Koblenzben 48 ezer, Freiburgban 27 ezer kötetet tesz ki. A levéltárnak 5 kiadványsorozata van, amelyek jó része segédlet és forráskiadvány, készítettek azonban igazgatástörténeti kiadványokat és levél tárismertetőket is. A közművelődési munkát állandó és vándorkiállításokkal, iskolai csoportok fogadásával segítik. Évente meghívják az anyagot használó kutatókat, akik a levéltár munkatársainak és a szélesebb közönségnek beszámolnak munkájuk eredményeiről. A Porosz Kultúrterület nevű alapítványból 1957 óta Nyugat-Berlinben a Titkos Állami Levéltárat tartják fenn (Geheimes Staatsarchiv der Stiftung Preussischer Kulturbesitz). Ez szakmailag együttműködik a Szövetségi Levéltárral, de annak nem részlege. Iratanyaga kb. 7 ezer fm, amit 7 ezer oklevél és 110 ezer térkép egészít ki. A levéltárban 1983-ban 55 fő dolgozott, és azt igen nagyszámú (1172) kutató kereste fel. Az értékes gyűjtemény a régi Poroszországra vonatkozó iratokat (a Brandenburgi család anyagát és hivatali fondokat) foglal magában. A jelenlegi politikai határoknak megfelelően területi levéltárak Baden-Würtenberg, Hessen, Észak-Rajna-Westfália, Rajna-vidék-Pfalz, Schleswig-Holstein tartományokban, Bajorországban, Alsó-Szászországban, Saar-vidéken, valamint Nyugat-Berlin, Bréma, Hamburg tartományi funkciókkal rendelkező városokban vannak. Baden-Württemberg területén a 19. század elején sok kis állam szerveződött, amelyeknek voltak hagyományos levéltáraik. A jelenlegi fővárosban, Stuttgartban működik a főlevéltár, amelynek történeti anyagát a régi Württemberg tartomány fondjai jelentik. Karlsruhéban a badeni hercegség egyes ágainak irataiból szervezték meg a levéltárat (Generallandesarchiv), és már a múlt század eleje óta tudatosan gyarapították az anyagot az egyes családtagok működésére vonatkozó eredeti vagy másolatban beszerzett dokumentumokkal. Állami levéltár működik ezen kívül Ludwigsburgban (neuensteini kirendeltséggel), Freiburgban, Sigmaringenben, Wertheimben. A neuensteini részlegben a Hohenlohe család iratait őrzik. A levéltárak működését a Tudományos és Kultuszminisztérium levéltári igazgatósága irányítja. Az egész iratanyag 90 ezer fm, amihez 317 ezer oklevél, 108 ezer térkép tartozik. A legkorábbi oklevél, amelyet Stuttgartban őriznek, 814-ből való. A rendelkezésben általában a provenienciaelve érvényesül, kivéve a karlsruhei levéltárat, ahol sok a gyűjteményes, elsősorban személyek szerint rendezett anyag. Itt a nagyszámú oklevél egy részét kibocsátók szerint (császár, egyház, magánosok), más részét a kiadás helye szerint csoportosították. A történeti gyűjtemény gerincét a házi és állami levéltár (Haus- und Staatsarchiv) adja, ahol a 16-19. századból származó katonai, politikai, birodalmi, tartományi ügyeket és személyek szerint rendezett iratokat különítettek el. Utóbbiakban találjuk a magyar történelemben is fontos szerepet játszó Gusztáv Adolf, a törökverő Bádeni Lajos, valamint nagybátyja, Hermann őrgróf irathagyatékát. Igen értékes az un. hitbizományi gyűjtemény, ahol több ezer 15-17. századi tervet és térképet, irodalmi és politikai kéziratot helyeztek el.

7 A tartomány állami levéltáraiban 1983-ban összesen 149 munkatárs dolgozott, a kuta-