Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

- io ezer oklevél (legkorábbi 1411-ből) - 85,5 ezer fm irat és könyv - 325 ezer terv és térkép - 2,5 mill. kép - 16 ezer plakát - 6269 db hangszalag - 202 267 m mikrofilm - 234 340 tekercs játékfilm A levéltárban központi anyag nem maradt fenn. 16-18. századból a központi iratok a bécsi főlevéltárban (Haus-, Hof- und Staatsarchiv) találhatók, a korszakot a szövetségi levéltárban csak az udvari kamara kihelyezett szervének, a birodalmi kamarai bíróságnak (Reichskammergericht) iratai (183 fm) képviselik. Jelentősek az 1848/49-es eseményekre, a frankfurti parlamentre, az ideiglenes polgári minisztériumokra vonatkozó iratok,

4 amelyeket a hagyományoknak megfelelően részben Frankfurtban, részben Rastattban őriznek.

5 1871-től a Német Birodalom iratanyaga elég hiányos. Sok irat elpusztult, a megmaradt fondok anyagának egy része pedig - területi illetékesség alapján - Potsdamba került. Itt elsősorban az 1871-1933 közötti polgári hatóságok iratait őrzik, míg az 1933 utáni, zömmel katonai vonatkozású anyag a Szövetségi Levéltárban található. Az NDK és NSZK központi levéltárainak gyűjtőkörét - az 1945 előtti iratok vonatkozásában - 1961-ben határolták el. A hadügyi vonatkozású iratok egy része a freiburgi átmeneti levéltárban van, ahol katonacsaládok, katonatisztek irathagyatékát helyezték el, a még élő tisztek iratai pedig Aachenben vannak. A Szövetségi Levéltár iratainak zömét 1945 utáni fondok teszik ki. Legfontosabb köztük a Szövetségi Minisztérium (Bundesministerium) iratanyaga, amelyet zömmel még átmeneti levéltárban őriznek. A felsorolt iratokat - a sok töredékes anyag ellenére zömmel proveniencia alapján rendezték. Mellettük igen nagy a Szövetségi Levéltárban az ún. nem állami fondok száma. Ezek zömmel olyan országos szervezetektől származnak, amelyek ugyan jelentős iratanyaggal rendelkeznek, de nincs saját levéltáruk. Ilyenek például az ipari, mezőgazdasági, tudományos egyesületek, sportszövetségek, segélyegyletek, vállalatok. Igen magas a gyűjtemények száma. Első csoportba a tematikus gyűjtemények tartoznak, ahol az idegen provenienciájú, különféle eseményekre, mozgalmakra vonatkozó iratokat helyezték el (pl. hadtörténeti gyűjtemény, náci perek gyűjteménye). Külön gyűjtik a kéziratokat, visszaemlékezéseket, képeket, hangszalagokat, dokumentum és játékfilmeket, plakátokat, terveket, térképeket.

6 A Szövetségi Levéltárhoz tartoznak olyan intézmények is, ahol a felügyelet és fenntartás nem a szövetségi kormány, hanem egyéb szervek feladata. Legnagyobb közülük Bonnban a Külügyi Hivatal Politikai Levéltára (Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes), ahol 1867-től folyamatosan megtalálhatók a külképviseletek iratai és a diplomaták hagyatékai. Az itt őrzött iratanyag mennyisége 15 ezer folyóméter, amit 130 ezer oklevél, képgyűjtemény és audiovizuális levéltár egészít ki. Levéltári vonatkozású törvényeket - főként a gyűjtőkörről - 1950-ben, 1958-ban, 1978-ban adtak ki. Ezen kívül készült egy törvényjavaslat a levéltár feladatairól, az iratanyag használatáról, azonban ez nem emelkedett törvényerőre. 1960-ban a Szövetségi Levéltárban 162 alkalmazott volt, akiknek száma 1983-ig 280-ra emelkedett. A Külügyi Hivatal Politikai Levéltárában 31 szakalkalmazott dolgozik. A kutatás feltételeit a Belügyminisztérium 1969-ben és 1978-ban szabályozta. Általában 30 évnél régebbi levéltári anyag kutatható, személyi vonatkozásokban azonban e határt az illető halálától kell számítani. Az 1933-1945 közötti korszak külön korlátozás alá esik, tudományos munka esetén azonban lehet felmentést kérni. Leginkább az 1949 utáni időszak