Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

DÓKA KLÁRA: Szakmai tapasztalatok az NSZK levéltáraiban* A Német Szövetségi Köztársaság levéltárügyének

1 fejlődése eltér a környező országokétól, de híven tükrözi az ország történetét. A kisebb-nagyobb fejedelemségekből álló terület a 18. század végéig a Német-Római Birodalom része volt, majd az 1790-es években a franciák uralma alá került. A fejedelemségek közül Poroszország már az 1740-es években megerősödött, és Mária Teréziával folytatott háborúi során az örökös tartományok rovására növelte területeit. 1806-ban a császárság formálisan is megszűnt, és a franciák legyőzése után a porosz hegemónia egyre jobban kiépült a még önálló fejedelemségek felett. Az 1871-ben létrejött Német Birodalomban szintén a poroszoké lett a vezető szerep.

2 Míg Ausztriában, Magyarországon, Franciaországban már a 18. században központi (nemzeti) levéltárakat alapítottak, addig Németországban csak az első világháború után került sor a Birodalmi Levéltár (Reichsarchiv) létrehozására. Az egyes tartományok (fejedelemségek) levéltárait általában a 19. század elején megszervezték, és azokban sok középkori anyagot is őriznek. A területi változások során tartományonként egy központi állami levéltár (általában Hauptstaatsarchiv) jött létre, mellette pedig hálózat alakult ki. 1945-ben a tartományi határok újra átrendeződtek, és a fővárosokban lévő levéltárak helyzete megerősödött. A Saar-vidéken az 1920-as határoknak megfelelően 1948-tól új szervezetet hoztak létre. *A központi iratokat 1952 óta a Szövetségi Levéltárban (Bundesarchiv) őrzik, a nagymúltú tartományi levéltárak mellett egy sor magán- és szaklevéltár, valamint városi archívum működik. A Szövetségi Levéltár és a tartományi levéltárak iratait együttesen állami levéltári anyagnak nevezik, míg a többi intézményben őrzött fondok a nem állami levéltári anyagot képezik. Az állami iratanyag mennyisége kb. 600 ezer fm, amelyet 1 mill. 600 ezer oklevél, 2 mill terv és térkép egészít ki. Az állami levéltárak az illetékes szövetségi vagy tartományi minisztérium és levéltári igazgatósága irányítása alatt állnak, míg a nem államiak tevékenységét fenntartójuk határozza meg. Helyi levéltári törvények és rendeletek kiadására ugyan sor került, egységes szabályozásról azonban nem beszélhetünk. Különösen fennáll az elszigetelődés veszélye a magánlevéltárak, gazdasági levéltárak vonatkozásában. A levéltárügy egységét elsősorban a levéltáros iskolák, a folyóiratok és a levéltáros egyesület szekciói biztosítják.

3 A legnagyobb állami levéltár, a Bundesarchiv, Koblenzben működik. Két átmeneti levéltár (Zwischenarchiv) tartozik hozzá, amelyek 1965, illetve 1971 óta állnak fenn, külső részlegei pedig Freiburgban, Frankfurtban, Aachenben, Bonnban, Rastattban vannak. A Szövetségi Levéltár gyűjtőkörét 1950-ben határozták meg. Eszerint az intézmény a központi kormányszervek, hivatalok, fegyveres erők, országos testületek, intézmények, alapítványok iratait őrzi. A teljes iratanyag 1983-ban a következő volt: * Az összefoglalás az 1984. évi tanulmányút nyomán készült, amelyre a bonni Friedrich Ebért alapítvány adott lehetőséget.