Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
sának érvényesítésére, e törekvéseinek azonban a kommunista kézben lévő Gazdasági Főtanács többnyire sikerrel szabott gátat. Augusztus 14-én épp a Szabad Nép adta hírül, hogy a Gazdasági Főtanács kötelezte az Anyag- és Árhivatalt az árak felülvizsgálatára és kilátásba helyezte az iparcikkárak 7-15%-os csökkentését. 200 1946. augusztus 20-án maga Rákosi is a küzdőtérre lépett: kecskeméti beszédében túlzottnak nevezte az ipari árakat és óriásinak az agrárollót, majd a - nagytőkések és nagygazdák pártjának titulált - Kisgazdapártra hárította a felelősséget, kijelentve, hogy a kisgazdák nem képesek a dolgozó parasztság érdekeinek védelmére; a kisgazdákat okolta azért is, hogy a terheket sok újgazda nem bírja el s visszaadja a földreformkor kapott földet. 201 Az éles hatalmi harcban a koalíció két szélső pólusán álló párt minden eszközzel törekedve tömegbefolyása növelésére a hibákat s így az árpolitikai tévedéseket is habozás nélkül az ellenfél számlájára írta a tömegek előtt; így a kisgazda Kis Újság - visszautasítva az MKP támadásait ízetlen demagógiának tartotta a Kisgazdapárt egyoldalú pellengérre állítását. 202 Ugyanakkor a Kisgazdapárt sem mulasztotta el az MKP elleni akciót, amikor a Gazdasági Főtanács 1947 tavaszán több mezőgazdasági termék árát felszabadítva némi ipari ár- illetve béremelkedést is előidézett; miközben a tömegek a drágaság ellen tüntettek, kisgazdák az MKP-t nevezték a drágaság okozójának. 203 A stabilizációt követően kialakult agrárolló végül is meghaladta az ország történetében addig legerősebb ollót, az 1933 évit is: 1946 - augusztus - decemberében egyes források szerint 28-30 mások szerint 40-50%-os lett! 204 Az ipari termelés kiemelt állami támogatása s az ennek nyomán bekövetkező ipari termelésfelfutás fokozódó ipari árukínálatot is előidézett, melyre a mezőgazdaság nyomott helyzetében nem volt elegendő kereslet. Párhuzamosan a tervezettnél jobban nőtt az ipari munkásság, főként a nehézipari munkásság jövedelme is: az ipari béreket ugyanis 1946 augusztusában az 1938. évi teljesítmény 75%-ához kötötték s bérnövelést csak ezt meghaladó teljesítmény esetén engedélyeztek, de nem véve figyelembe, hogy az erősen preferált nehéziparban voltak meg elsősorban a teljesítménynövelés lehetőségei ; e növekedés be is következett s a növekvő kereslettel szemben nem állt rendelkezésre élelmiszer - ezért is halaszthatatlan lett a mezőgazdasági árak növelése. 206 A tervezett, tartósan rögzített és egységes árrendszer nem valósult meg. Egyes termények árát a kormányzat már 1946 őszén felszabadította átmenetileg, ami a feketepiaci árak részbeni legalizálását jelentette. így pl. a kukorica ára 118 forint/q, burgonyáé 230 forint/q lett. 207 A Szakács Sándor által idézett adatok ettől eltérnek, de igen jól mutatják az árfelszabadítással érvényesülő értékarányos árak illetve a korábbi hatósági árak éles ellentétét : 208 Hatósági ár Árfelszabadítás utáni Burgonya (fogyasztói ár) 0,46 Frt/kg 1,40 Frt/kg Hagyma (fogyasztói ár) 0,60 3,56 Tengeri (termelői) 35,00 Frt/q 150,00 Frt/q Liba (fogyasztói ár) 7,90 Frt/kg 12,00 Frt/kg A felsorolt cikkeken kívül felszabadították az összes baromfiféleség, majd a tartósított élelmiszerek és a közellátás szempontjából kevésbé fontos termék árát is (cikória és malátakávé, kávépótló, fűszerkeverék stb.). 209 Párhuzamosan, ha csekély mértékben is, de megkezdődött a hatósági termelői árak emelése is, miközben az ipari árakat az év végére 5%-kal csökkentették. 210 Ez jelentéktelen korrekció volt csupán s így a készletek hiánya közepette a nem szabadáras áru továbbra is a feketepiac felé indult.
