Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

A termelői „szabad" készletek felszívására hivatott - s a szigorú forradalmi kötöttségekkel ki is kényszerített - állami felvásárlás is hamarosan emelte árait. A szabadpiaci - feketepiaci árakat is figyelembe véve már 1946 őszétől hármas árrendszer alakult ki, sőt ha számítjuk azt is, hogy a beszolgáltatásnál időnként felárakat és jutalmakat is alkalmaztak, akkor még több rétegű árstruktúráról beszélhetünk.

211 A hiány s kisebb részben az azt kihasználó spekuláció, illetve a központi készletgazdálkodás hiányosságai következtében tehát a tervek szerint hosszú időre szólóan rögzített árak helyett a stabilizációt követően rendkívüli volt az ármozgás: az élelemárak kilengése egy év alatt 60, a megélhetési költségeké 40% volt - Friss István számításai szerint.

212 A rögzített árak csak a beszolgáltatásnál érvényesültek. A viszonylag gyakran változó árak, az időleges árfelszabadítások a stabilizációs árrendszer említett kialakítása után elkerülhetetlenek voltak, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők számára jelentős bizonytalansági tényezőt jelentettek. Nem volt problémamentes az árpolitika abban sem, hogy a legfontosabb termények árát alacsonynak tartotta, miközben a kevésbé jelentős cikkekét nemegyszer magasabban állapította meg, s időnként fel is szabadította. Ez úgy a termelés pénzügyi tervezésekor, mint a beszolgáltatásnál negatív irányban orientálta a termelőket. Egyes helyeken az alacsony árú gabonát állatokkal etették fel s a beszolgáltatást igyekeztek egyéb terményben teljesíteni. A beszolgáltatási és állami felvásárlási árakat 1947 nyarán - részint az igen gyenge termés miatt is - jelentősen megemelték: a búzáét 50%-kal, a sertés árát háromszorosra, a borét közel ötszörösre, a vágómarháét 10%-kai (vö. 14./A Melléklet). A növénytermelés és állattenyésztés hatósági átvételi árai a következőképpen alakultak:

213 Kötelező beadás 1946/47 1947/48 1948/49 1949 Növénytermelés 100 154,7 140,9 I39,i Állattenyésztés 100 130,8 130,8 128,9 Állami szabadfelvásárlás Növénytermelés 116,2 219,0 159,4 159,9 Állattenyésztés 100,3 167,8 167,3 155,8 A feketepiac részesedése a közélelmezésből és eltérése a legális árszínvonaltól - a beszolgáltatási és felvásárlási árkorrekciók nyomán - csökkent, de így is, mivel a hiánygazdasági helyzet nem változott, jelentősen felette állt (vö. 3. Melléklet). A fogyasztási- iparcikkek kiskereskedelmi ára ugyanakkor egyes esetekben (ruha, szövet, ing, harisnya stb.) nőtt, más esetekben csökkent (vö. 15. Melléklet). Ha ilyen körülmények között is agrárollóról beszélünk, akkor nyilvánvaló, hogy a korrekció előtt, az 1946-47-es gazdasági évben a mezőgazdasági termelőktől óriási jövedelemrészt vont el az állam az ipar és a közlekedés újjáépítése javára. 1947-48-ban egyértelműen javult tehát a mezőgazdaság árhelyzete.majdaz 1948-49-es évtől ismét süllyedni kezdtek az agrárárak (vö. 14-17. Melléklet). A hivatalos kimutatások szerint először mérséklődött (1947. márciusára 14%-ra), majd 1947 májusára megszűnt az agrárolló, sőt júniusban már ipari ollónak adta át helyét, ami lényegében 1948 nyaráig megmaradt.

214 A hivatalos számításoknál azonban nagykereskedelmi árakat vetettek össze s köztudott, hogy a mezőgazdasági termelő nem nagykereskedelmi áron vásárol és ad el; másrészt az árelemzések a mezőgazdasági áraknál indokolatlanul a szabadpiaci árral számoltak (ezen belül is az idénybeli csúcs- s nem átlagárral), jóllehet a