Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
illetve az 1946 őszi pénzszűke miatt sok-sok paraszt elkótyavetyélte sertését. Ugyanakkor igazságtalanul támadta a kormányt Kovács a romániai kukorica-export miatt: a szénbányászatot bénító bányafa-hiány enyhítése érdekében erre szükség volt. 368 A kormány maga is gondolt import-kiváltó intézkedésekre. A már említett, többletbeszolgáltatásért elvben járó jutalom mellett iparcikk-búza csereakciót tervezett. A Közellátásügyi Minisztérium többletbeszolgáltatás esetén a gazdáknak mázsánként utalványt adott volna, melynek fejében a gazdák eszköz- vagy gépvásárláskor 50 forint árengedményt kaptak volna. A minisztérium olcsó mezőgazdasági gépakcióra is javaslatot tett (a vetésig beadott gabonát a hatósági ár háromnégyszeresén cserélték volna be termelő eszközökre): a gépakció a Nehézipari Központ üzemeinek egy havi termelési értékét kívánta volna cserébe. A Gazdasági Főtanács azonban, bár elvileg nem zárkózott el az akció elől, végül is elnapolta azt és inkább a pénzjutalomelgondolásokat támogatta. 169 Végül is az 1946-47-es gazdasági év beszolgáltatási eredménye a következő volt: 170 7. táblázat Az 1946/47. évi kivetés és teljesítés Beszolgáltatás Adó búzaértékben index búzaértékben index Kivetés búzaértékben összesen 93 200 100 39 200 100 Mérséklések után megmaradt beszolgáltatási kötelesség 75 100 80 29 400 75 Teljesítés búzaértékben 55 000 59 26 500 67 Ebből kenyérgabona 23 000 25 17400 44 A központi készletgyűjtés fokozása mellett a közellátási gondok másik (kényszerű) „megoldási" lehetősége a fejadagok, ill. a hatósági ellátásra jogosultak számának csökkentése volt. A stabilizációval egy időben bevezetett országosan egységes jegy rendszer 111 keretében a kenyér alapfejadag szeptemberben 25 dkg volt, amit nehéz testi munkásoknál 20, testi munkásoknál 10 dkg-mal egészítettek ki. A 12 év alatti gyermekek számára ekkor nem adtak pótjegyeket. Hamarosan nyilvánvaló lett, hogy ezen az alapon nem oldható meg az ellátás az új termésig. A Közellátásügyi Minisztérium már 1946. október végén tervezetet dolgozott ki, melyben 5 dkg-mos fejadagcsökkentest javasolt. Ezt akkor a Gazdasági Főtanács elvetette s helyette a gazdák kemény elszámoltatását szorgalmazta. 172 December közepén a minisztérium megismételte javaslatát, kimutatva, hogy az 5 dkg-os alapfejadag-csökkentés 1947. január és augusztus 1. között 3650 vagon kenyérgabona megtakarítást jelentene 173 . 1947. január 21-én aztán a Főtanács is kénytelen volt elfogadni a javaslatot. Egyúttal 15 dkg-ra csökkentették azok fejadagját, akiket az előző év elején kizártak a közellátásból (tőkések, nagykereskedők és általában „akik a társadalom számára hasznos munkát nem végeznek"). 174 A döntést nagy vita követte: a sokszorosítva szétküldött értesítésben ugyanis az önellátók fejadagját is 20 dkg-ra csökkentették, amit a Közellátásügyi Minisztérium nevében Szobek közellátásügyi államtitkár kifogásolt; végül Gerő Ernő is elismerte: a Főtanács nem kívánta a termelői -önellátói fejadagcsökkentést. A huzavona az éppen induló termelői elszámoltatásnál nyilvánvalóan nem volt problémamentes. 175 A rendelkezés nyomán Budapest polgármestere (egyben a főváros közellátási kormánybiztosa) jelentése szerint csak Budapesten 67 ezer fő napi kenyéradagja csökkent 15 dkg-ra ill. a lakásellenőrzések során talált lisztkészletek miatt 17 500 személy kenyérjegyét vonták be. A polgármester kevesellte a 67 ezres számot és legalább 100 ezerre kívánta emelni azt. 176
