Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

séges alatt volt (vö. 9-11. Melléklet).

147 Az ugar területe csökkent, de még igen tekintélyes maradt (vö. 11. Melléklet). A kenyérgabona termésátlaga némileg javult, közben azonban a burgonyáé és kukoricáé erősen visszaesett (vö. 9. Melléklet). A szarvasmarhák száma alig növekedett s így az állomány az 1938. évi alig kétharmadát, a sertésállomány pedig egynegyedét (!) érte el (vö. 13. Melléklet). így érthető, hogy 1946 szeptemberében a Közellátásügyi Minisztérium a finomliszt szükségletet 8 ezer vagonra becsülve 3400 vagonos hiánnyal számolt, holott a háború alatti 2-2,80 kg-os havi fejadagokkal szemben ekkor csak 1,20 kg-ot terveztek.

148 November elején már kibontakozott az újabb élelmezési válságperiódus: gabonából (árpát, zabot, kölest is számítva) adó- és beszolgáltatás fejében a rendeletek szerinti kötelezettség 49%-a folyt be mindössze (251 ezer tonna, ami a tervezett 26 helyett csak a termés 13%-át jelentette; megjegyzendő itt, hogy a tervbe vett 13 millió q-val szemben eleve csak 11 millió q búza termett meg

149 vö. 9. Melléklet). Az eredetileg meghatározott, fejadagokon alapuló szükséglet kielégítésére hamarosan - az eredeti rendelkezések alapján - nem sok remény maradt, hiszen december-július közt már legfeljebb a beszolgáltatási kötelezettség egynegyedére lehetett reálisan számítani (így is valósult meg).

150 A központi készleteket növelő - az összbegyűjtés 35-40%-át kitevő - vámőrlési dézsma folyamatos beadása sokat segített a helyzeten, de csak a hiány mértékét csökkentette. 1947 januárjában a mezőgazdasági termelők kenyérgabona fogyasztási szükséglete (4,7 millió fő esetén 200 kg-os átlagfejadaggal számolva) is már csak 70%-ban volt fedezhető búzával-rozzsal s a hiányt csak árpával-kukoricával lehetett pótolni. A beszolgáltatási előelőírások teljesítése ekkor (vámőrzési dézsmával együtt) 70%-os volt.

151 A Közellátásügyi Minisztérium elegendőnek tartotta a kiadott rendeletek szigorát, de szorgalmazta, hogy a közigazgatás és a négy koalíciós párt együttes erőfeszítéssel hajtassa is végre azokat. Elvetette a minisztérium azt a javaslatot, hogy a 10 hold feletti földön gazdálkodókat számoltassák el, azaz zárolják készleteiket függetlenül attól, hogy teljesítették e kötelezettségeiket. E javaslatot a minisztérium a kormány közzétett intencióival ellentétesnek nyilvánította, javasolta viszont - a korábbi javaslatait ismételve és megcsipkedve az Iparügyi Minisztériumot - az iparcikkért történő további készletmozgósítást. Jelezte a minisztérium azt is, hogy aligha lesz elkerülhető a fejadagok csökkentése. A Közellátásügyi Minisztérium az 1946-47-es gazdasági év gabonaszükségletét (árpát, zabot, kukoricát is számítva) 68 440 vagonra tette, melyhez képest ekkor (1947 január) 9550 vagon volt a hiány. Búzából például a következőképpen festett a mérleg: termés 1 008 000 tonna vetőmag 248 000 tonna termelőknél marad 502 000 tonna Várható beszolgáltatás 286 000 tonna E 286 ezer tonnára becsült központi készletet így kívánták felhasználni: kenyérellátásra: 186 110 tonna jóvátételre: 64 800 tonna A Vörös Hadsereg ellátására: 5 430 tonna vetőmagakcióra: 28 000 tonna a Vörös Hadsereg 1945-ös kölcsönének törlesztése: 1 750 tonna A 186 110 tonna kenyérellátásra szánt búza azt jelentette, hogy rozzsal-árpával és kukoricával együtt 32 995 vagon liszt állhatott rendelkezésre, ami a fejadagok szerinti szükséglettel