Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

parasztok számára a földek gazdaságosabb megművelését. A terv véget kívánt vetni a mezőgazdaságévtizedes megtorpanásának s új utakat akart nyitni a magyar falu előtt a termésátlag gyors növelésével, az állattenyésztés fellendítésével. Gerő Ernő általánosan gyors életszínvonal-emelkedést ígért, vitázva Rácz Jenő pénzügyminiszterrel és Knob Sándorral, a GYOSZ elnökével, akik úgy látták, hogy a tervben rögzített célok csak „behúzott nadrágszíjjal" teljesíthetők. Gerő megígérte azt is, hogy a mezőgazdaság a három év alatt többet kap majd, mint amennyit az államnak ad.

85 A kisgazdák a terv korrigálását szorgalmazták. Utalva a mezőgazdaság negyedszázados elhanyagoltságára, 40%-kai emelték volna a mezőgazdasági beruházásokra előirányzott keretet. Egyben sürgették az alapelv rögzítését: a terv magántulajdon alapján álló gazdasági rendet szolgál. A magánszektor számára csak irányelveket tudtak elfogadni, kötelező tervszámok helyett. A kisgazdák, mint mindig, itt is utaltak a külföldi, nyugat-európai kapcsolatok kölcsönös fontosságára, melyekkel az MKP nem számolt a tervezetben.

86 Általában ugyanakkor a kisgazdák vállalták a tervet, mint közös munkát, de hangoztatták: a mezőgazdaságot kellene előtérbe állítani, mivel Magyarország agrárjellegén „semmiféle művi beavatkozással nem lehet, de nem is érdemes változtatni". Túl optimistának tartották a munkáspártok becslését az ország akkori belső erejét illetően, utalva arra, hogy a rendkívüli adók elölhetik a vállalkozási szellemet.

87 Mint ismeretes, a 3 éves terv minden lényegi elemében a munkáspártok elképzelése szerint véglegesült. 1947. májusában a terv pártközi egyeztetése után a kisgazdák ismét leszögezték együttműködési készségüket, de figyelmeztettek: az életnívót leggyorsabban a mezőgazdaság felől kiindulva lehet emelni. Nem mulasztották el a kisgazdák azt sem, hogy az elképzeléseiknek meg nem felelő, csak a pártközi megállapodást követő kényszerűséggel vállalt terv egyes túl derűlátó célkitűzéseinél megjegyezzék, hogy a reményekre nem helyes úgy építeni, mint bizonyosságokra.

88 A 3 éves terv beruházási kereteinek konkretizálásakor s még inkább a végrehajtásban már világosan megmutatkozott, hogy a kormányzat a gyakorlatban nem kezeli elsőrendű fontosságú ágazatként a mezőgazdaságot. A három évre először tervezett összes beruházási összegből (6114 millió forint) 19% jutott volna a mezőgazdaságnak,

89 míg a bányászat-kohászat és az ipar 25%-ot remélhetett, nem is beszélve arról, hogy a közlekedési (24%), a posta és rádió fejlesztési (4%) összegek zöme is végső fokon az ipart erősíthette. A tervben a mezőgazdasági beruházásokat megtoldották a falut „közvetetten" szolgáló beruházásokkal s így összesen a beruházások 31%-át kapta volna a mezőgazdaság; e számítás azonban nem fogadható el, hiszen ilyen alapon pl. a szociális és kulturális célú fejlesztési összegek nem „falusi" címzésű nagyobbik részét az ipar fejlesztéséhez lehetett volna sorolni.

90 A terv helyesbített formája már 6185 milliós összberuházással, s ezen belül mindössze 987 milliós (13%) agrárberuházással számolt. Ismeretes, hogy a 36 hónaposra tervezett tervet végül 29 hónap alatt teljesítették, s ezalatt a beruházási összeget jelentékenyen megemelték. Az összes megvalósult beruházás tervezéskori áron számítva 8277 millió forint lett, az eredeti összeg 126%-a. A felemelt beruházásokból némileg pozitíve korrigált összeggel, 1470 millióval (17,8%) részesedett a mezőgazdaság. Az ipar részesedése (építőipar nélkül) 2874 millió (34,7%) lett.

91 A túlteljesítés oka egyrészt az alighanem tudatos alátervezés, másrészt a jó ütemezés és a beruházások gyors befejezése volt.

92 Ha abból indulunk ki, hogy a világháború előtt a mezőgazdaság részesedése a beruházásokból 4-6% volt, akkor pozitív változást könyvelhetünk el; ha abból, hogy a magyar mezőgazdaság a háború után végletesen leromlott állapotban volt, a földek kimerültek a sokéves rablógazdálkodás miatt, az állatállomány vészesen lecsökkent s az új birtokszerkezet feltét-