Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

lenül jelentékeny beruházásokat igényelt, akkor a 17,8% meglehetősen kevésnek mondható. A tárgyalt adó-, beszolgáltatási-, ár-, hitel- és beruházási politika eredményeként az ipar és a mezőgazdaság fejlődési üteme rövid idő alatt messzire távolodott egymástól:

93 4. táblázat Az ipar és a mezőgazdaság összes termelése 1945-48 1938/39 «• 100 1945-46 1946-47 1947-48 Mezőgazdaság 50,0 58,1 74,2 Ipar 43* 63 93,5 * Csak gyáripar A mezőgazdaság részesedése az ország nemzeti jövedelméből a következőként alakult :' 5. táblázat Magyarország nemzeti jövedelmének alakulása Megnevezés 1938 1946/47 1947/48 Megnevezés i 000 000 forint* A mezőgazdasági termelés bruttó értéke** 10 434 5 942 7 391 A termeléshez felhasznált mezőgazdasági termékek 3 114 I 657 1 939 Ipari eredetű anyagok 410 254 299 Gépek és eszközök felújítása 90 67 93 1. A mezőgazdaság tiszta hozzájárulása 6820 3 964 5060 A bányászati és kohászati termelés . • bruttó értéke 1 153 I 071 1 295 Felhasznált anyagok 495 380 450 Berendezések felújítása 84 63 103 II. Tiszta hozzájárulás 574 628 732 A gyáripar és energiatermelés bruttó értéke 13 557 8068 12 468 Felhasznált anyagok 6 637 4 056 5885 Berendezések felújítása 404 252 207 III. Tiszta hozzájárulás 6516 3 760 6277 IV. A kézműipar tiszta hozzájárulása 3 229 2 062 2 481 V. A kereskedelem tiszta hozzájárulása 2 210 I 408 1 836 VI. A szállítás tiszta hozzájárulása 728 463 621 VII. Árnövelő adók I 546 I 350 1 739 Nemzeti jövedelem összesen*** 21 623 13 635 18746 * 1947. januári árakon. ** Az állattőke növekedésének értékével együtt. (A mezőgazdaság esetében az 1938. évi adatok helyén az 1938/39. évi adatok állnak.) *** A lakáshasználat, a színház, mozi és a háztartási munka figyelmen kívül hagyásával.