Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
a mennyiségek pontos rögzítését és a cserében járó iparcikkjuttatások konkretizálását követelték. 32 Végül keretrendeíkezés született, amely a szabad forgalmat és a beszolgáltatást kívánta ötvözni s a termés-beszolgáltatásra kerülő (ekkor meg nem határozott) részéért cserébe a beszolgáltatás mértékét is figyelembe vevő, jutalmazás jellegű iparcikkellátást ígért. A szükséges iparcikk mennyiség igénybe vétele az Iparügyi Minisztérium feladata lett. Az előírt beszolgáltatást túlteljesítőknek kedvezményesen elszámolt ipari termékeket is kilátásba helyeztek. 33 A beszolgáltatás mértékének pontos meghatározása tehát nem történt meg, s így várható volt, hogy a kormányzat az idő teltével, a közellátási helyzet pontosabb érzékelésévei új és újabb rendeleteket fog kiadni, ami csak az 1945. év leküzdhetetlen nehézségeivel, a szükséges nyilvántartások hiányosságaival, a kisparasztivá lett mezőgazdaság termésszerkezetének és a termelői feleslegek felmérhetetlenségével, a közlekedés bénultságával, s a beszolgáltatás ellenértékeként rendelkezésre álló iparcikkek volumenének ismeretlenségével volt a termelők előtt úgy-ahogy magyarázható. A kenyérgabona beszolgáltatását és forgalmát szabályozó rendelet már magán viseli a kibontakozó népi demokratikus kormányzat szociális érzékenységének jeleit. 34 2. táblázat Az 1945. évi beszolgáltatási kötelezettség kenyérgabonából holdanként • Learatott terület Beszolgáltatás Learatott terület Beszolgáltatás 2 h. alatt 25 kg 20-30 h 150 kg 2-4 h 50 kg 30-50 h 200 kg 4-6 h 60 kg 50 h felett 250 kg 6-8 h 80 kg 8-10 h 100 kg 10-20 h 120 kg A szántók minőségi különbségét a rendelet nem vette figyelembe, ami az elszámolási- nyilvántartási könnyebbségért cserébe a gyengébb földön gazdálkodókkal szembeni igazságtalanság elemeit jelentette; igaz, a háború alatt sok helyen megsemmisültek a kataszteri nyilvántartások, melyek egyébként a volt nagybirtok számára voltak kedvezőek, s így ugyancsak igazságtalanok voltak. 35 A rendelet készítői tudták, hogy az így előírt kenyérgabona-mennyiség a közellátás biztosítására és a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelmek kielégítésére nem lesz elegendő, s ezért további beszolgáltatás esetén a beadott mennyiség 25%-át kedvezményes áron iparcikk vásárlására jogosító utalvánnyal fizették ki. A malmokat is beszolgáltatásra kötelezték: vámkeresetük 75%-át kellett leadniok a központi készletezés céljára. Változatlan maradt az ellátatlanok törvényhatósági ellátásának rendszere. A munkás fejadagokat azonban felemelték: a nehéz testi munkás napi 55, testi munkások 35 dkg kenyeret kaphattak, míg az alapfejadag 20 dkg maradt. A kormányzat tehát igyekezett legalább az aratást közvetlenül követő időben némileg javítani a fizikai dolgozók ellátását. Hamarosan rendelet jelent meg az árpa, köles és zab beszolgáltatására is. 36 Olajosmagokból és olajból a gazdálkodók minden házi és gazdasági szükségleten felüli készletét igénybe vették 37 , majd sorra jelentek meg a termékenkénti kötelezettséget rögzítő rendeletek. Tehenenkénti és juhonkénti tejbeszolgáltatást, 400 négyszögöl feletti burgonyaföld esetén jelentős mértékű burgonyabeszolgáltatást állapítottak meg. Rizsből a teljes termést be kel-
