Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
75,2%-a. Változatlan áron a 4592/mFt-os termelési tervvel szemben vállalatunk 3303/mFt-ot teljesített, terváron számított termelési tervét tehát 72%-ban teljesítette." 14 A terv nem teljesítéséhezjárultak a gyakori szivattyú- és kazánházmeghibásodások, az Értékesítési Igazgatóság által időben el nem szállított késztermékek és a szakképzett munkaerőhiány. Az aszfaltgyár 1952-es építési tervét sem sikerült teljesíteni, nem készült el a kazánház, 2 darab 300 m 3-es tartály, a garázs és a gyári út. 1952. decemberében a Vegyiműveket Tervező Vállalat Ásványolajipari Osztálya beterjesztette az aszfaltgyár megnövekedett beruházási keretét. A növekedés okai: 1. a benzin és gázolaj külön-külön történő leválasztása: 2. a kisdesztillációs véglegesítése miatt a segédüzemeknek a duplájára bővítése; 3. lakóépület és kulturális létesítmény építése, amely az eredeti tervben nem szerepelt. Ennek következtében a beruházási összeg 72,6 millió forintra emelkedett. 2. táblázat A legjelentősebb összegeltérések (millió Ft): 15 Megnevezés Tervcél összege (1952. május) Változott összege (1952. december) Vacuum-flash 6 10,2 Bitumentöltő, gázolajállomás, tartályok 6 10 Üzemi épületek 3 6,3 Iparvágány, út, csatorna, víz, áram 14 23,7 Kazánház 2 4,8 Lakóházak 1,8 Ezzel párhuzamosan a BEM Ásványolajfeldolgozóipari Főosztálya kidolgozta az aszfaltgyár 1953. évi beruházási keretének csökkentését. A 22,3 millió forintos csökkenést úgy értékel, hogy például a tűzvédelmi és bizottsági költségeket 3,9 millió forinttal levették, így e céloknak a megvalósítására 600 ezer forint maradt. 1952-ben a tényleges beruházásra (vacuum-flash, aszfaltfúvató és kapcsolódó egységekre) 11 millió 820 ezer forintot, a kisdesztillációra 1 millió 146 ezer forintot költöttek. Ez utóbbinak az 1952-es hitelkerete 2 429 000 Ft volt. 16 1953 elején joggal hangsúlyozta a BEM Ásványolajbányászati Főosztályának jelentése, hogy „a nagylengyeli mező felfedezése lehetővé tette, hogy a termelési terv teljesítése mellett most már az egész ország egységes és intenzív kutatására készítsünk tervet." 17 Már ekkor megállapították, hogy a tervteljesítés miatt a mezőket túlerőltetik, a kelleténél intenzívebben fúrják fel őket. 1952 második félévében a nagylengyeli eredmények még biztatóbbnak mutatkoztak, ezért 1953. február 18-án az Országos Tervhivatal Beruházási Igazgatóságán tartott értekezlet határozata alapján a Vegyiműveket Tervező Vállalat (VITV) utasítást kapott, hogy a tervfeladatot 80 millió Ft keretösszeg erejéig dolgozza ki. Az aszfaltgyár teljes kapacitását évi 390 ezer tonnára tervezték. 18 Még 1951 nyarán a Bánya és Energiaügyi Minisztérium - az Országos Tervhivatallal történt egyeztetés után - a következő három év olajbányászatának fejlesztésére határozati javaslatot terjesztett elő a Népgazdasági Tanácshoz. 19 A dunántúli új mezőkből 1952-ben, 1953-ban és 1954-ben 105 200, 193.700 és 337 400 tonna olaj kitermelését irányozták elő. Ebből a mennyiségből a nagylengyeli mező részesedését az alábbiak szerint határozták meg :
