Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

a megyei bírósági fogházak, illetőleg a járásbírósági fogházak elnevezése országos börtönre, megyei bírósági, illetőleg járásbírósági börtönre, a nem országos jellegű olyan letartóztató intézetek elnevezése pedig, amelyek nem működtek egy meghatározott bíróság mellett, bírósági börtönre változott. II. FIATALKORÚAK ORSZÁGOS FOGHÁZA ÉS NEVELŐINTÉZETEI Fiatalkorúak országos fogháza Az 1878. V. tc. (Btk.) nem ismert a fiatalkorúak befogadására szolgáló intézetet. Az 1908: 36. tc. (a büntető novella) 27. §-a elrendelte, hogy a fiatalkorúak fogházbüntetését a fiatalkorúak számára felállított fogházban hajtsák végre. Kassán, Gyulafehérvárott, Egerben (női) és Nyíregyházán létesült fogház fiatalkorúak számára. A fiatalkorúak egri női fogházát a 13.761/1923.1. M. sz. rendelet megszüntette. 1945 után a fiatalkorúaknak csupán a Cegléden felállított fogháza működött tovább. A fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtását részletesen a 27.300/1909.1. M. sz. rendelet szabályozta. Az Állami nevelő- és átmeneti otthonok Az 1878. V. tc. 52.§-a az igazságügyminiszter kötelességévé tette javítóintézetek felállítását. 1884-ben az aszódi javítóintézet, 1886-ban a kolozsvári, 1895-ben a székesfehérvári javítóintézet nyílt meg fiúk, 1890-ben a rákospalotai, 1901-ben a kassai a lányok számára. A Horthy-korszakban öt javító-nevelőintézet volt: a magyar állami átmeneti fiúotthon Budapesten (200 férőhellyel), az aszódi magyar állami fiúnevelőotthon (540 férőhellyel), a székesfehérvári magyar állami fiúnevelőotthon 450 férőhellyel, valamint a rákospalotai magyar állami leánynevelőotthon (240 férőhellyel) és a ceglédi állami leánynevelőotthon (100 férőhellyel). Ezek a javító-nevelőintézetek működtek tovább a II. világháború után is. Az intézetekben erkölcsi nevelés az úgynevezett családrendszer alapján, az elméleti oktatás pedig a 47-065/ 1892.1. M. sz. rendelet szerint folyt. Egy-egy intézetben csak az igazságügyminiszter engedélyével lehetett elhelyezni fiatalt, és a kihelyezésben az igazgató és a házitanács előterjesztésére ugyancsak a miniszter döntött. Magán javító-, nevelő intézetek Az állami javító-nevelő intézeteken, illetve otthonokon kívül az erkölcsi romlásnak indult vagy bűnöző fiatalkorúak nevelésében, az állami felügyelet mellett részt vettek az állammal szerződéses viszonyban álló magán javító-nevelőintézetek is. A katolikus patronage-egyesületnek három intézete volt: a Julianeum Püspöknádasdon, a Clarísseum Rákospalotán és a Szalézi fiúnevelőintézet Esztergomtáborban. A protestáns patronage-egyesület Dunaalmáson tartotta fenn a Kerkápoly-Bodor szeretetház fiúnevelőintézetet, a Jó Pásztor szerzet szerzetesnői vezették a kecskeméti és a budapesti Jó pásztor háza leány-menhelyet, a budapesti Lord Weardale leányotthon pedig alapítványi nevelőintézet volt. Ezek közül több nevelőinté-