Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
- költségvetési, terv-, üzemgazdasági, norma- és bérügyek - anyag- és munkaerőgazdálkodási, ár- és újítási ügyek. Felügyeletet gyakorolt a Kotró és Vízépítő Nemzeti Vállalat és a Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalat felett. A Főosztály az alábbi osztályokra tagolódott: 1. Igazgatási és Ellenőrzési Osztály 2. Üzemgazdasági Osztály 3. Gépészeti Osztály 4. Műszaki Osztály. Az 1949-es átszervezés során a főosztály jelzése VIH.-ról X.-re változott. A minisztérium egészét érintő átszervezéshez kapcsolódóan új csoportfőnökségek alakultak. 37 AzI. Közlekedési csoport vezetésével Prieszol Józsefet bízták meg. Közvetlen felügyelete alárendelték az I. Vasúti II. Közúti, Vasúti III. Gazdasági Vasúti V. Hajózási VI. Közúti Gépjármű Főosztályokat. A II. Közlekedési csoport élére Földvári Lászlót nevezték ki. Felügyelte a IV. Posta Főosztályt VII. Légiközlekedési Főosztályt VIII. Idegenforgalmi és Szállítmányozási Főosztályt. A mélyépítési csoport vezetésére Bartos István kapott megbízást. Ő felügyelte a IX. Közúti Főosztályt és a X. Mélyépítő és Kőbányaipari Igazgatóságot. Az így kialakított szervezet kérész életűnek bizonyult, az Ötéves terv időszaka alatt még három ízben, 1950-ben, 1952-ben és 1954-ben „racionalizálták". Az ötéves terv második évétől jelentkező súlyos gazdasági gondok megoldását várták a központi irányítás hatékonyabbá tételétől, ezzel magyarázható a valamennyi tárcát érintő átszervezések sorozata. A közlekedés és a posta első ötéves terve 1950. január i-én beindult a magyar népgazdaság első ötéves terve, amelytől a népgazdaság minden ágazatának gyors fejlődését remélték. Az első ötéves terv feladatait az 1949. évi XXV. tc. írta elő, s ennek 38. §-a tartalmazza a közlekedés feladatait. A nemzetközi politikában kialakult hidegháborús légkör, a közeli, újabb háború veszélye alapvetően meghatározta az ország gazdaságpolitikáját, amely a nehéz- és a hadiipar aránytalan méretű fejlesztését írta elő. Az „Arccal a vasút felé", a „Híd csata" stb. programját a „Vas és acél országa leszünk" programja váltotta fel. A célul kitűzött gazdasági szerkezetváltást, azaz ipari agrárországgá válást példátlan méretű beruházásokkal kívánták megalapozni. Az ötéves terv időszaka alatt, a nemzeti jövedelemnek több mint l A-ét t 25,2%-át kívánták beruházásokra fordítani. 38 Az eredeti, 1948/49-ben készített beruházási terwariáns 28, később 35, majd 50,9 milliárd Ft-tal számolt. Az 1949. XXV. tc. az 50,9 milliárdos variánst iktatta törvénybe. A beruházási összegeknek a népgazdasági ágazatok közötti megoszlása pontosan tükrözi a terv alapvető célkitűzéseit, s egyben rámutat a később nyilvánvalóvá vált hibák forrásaira
