Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

is. Az 1950. január i-én törvényerőre emelt terv szerint a beruházási összeg 42,5%-át a nehéziparnak, 14,7%-át pedig a közlekedésnek szánták. Mindezt összevetve az első hároméves terv beruházásai arányaival jól érzékelhető a változások iránya. Az első hároméves tervben az ipar és a bányászat kapta a beruházási összeg 26%-át, a közlekedés pedig a 25%-át. A közlekedési tárca rendelkezésére álló beruházási összeg az össz népgazdasági beruházási összeghez viszonyítva 10,3%-kai csökkent az ötéves terv elejére. A beruházási összegek emelése során a közlekedés részesedése a népgazdaság összberuházási összegéből arányaiban tovább csökkent 12,8, majd 11,7%-ra. A közlekedés beruházásaira az első ötéves terv időszakában 8,5 milliárd Ft-ot terveztek fordítani az alábbi felosztásban :

39 Vasúti közlekedés 3193 millió Ft 37,1% Közút és híd 1490 millió Ft 17,3% Közlekedés egyéb ágazatai 3070 millió Ft 36,2% - ebből földalatti (1032 millió Ft) (12,0%) Posta 830 millió Ft 9,4% 8583 millió Ftt 100,0% Arányaiban elhibázottnak tekinthető a közlekedés ágazati terve is, hiszen amíg a tervezett földalatti vasút megépítésére az összberuházási összeg 12%-át kívánták fordítani, addig az országos hálózattal rendelkező, súlyos károkat szenvedett posta mindössze 9,6%-ot kapott a beruházásokra fordítható Összegből. 1951 februárjában az ötéves terv első évét kiértékelő MDPII. Kongresszusa a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődést konstatált, s úgy döntött, hogy a beruházások összegét 67%-kal megemeli.

40 Gerő Ernő 1951. február 28-án az MDP Kongresszusán tartott beszédében megrajzolta a fejlesztés kívánatos irányvonalát, mely szerint a terv felemelése következtében megnövekedett beruházási összegek döntő hányadát a kiemelt ágazat, a nehézipar, s ezen belül is a bányászat és a kohászat fejlesztésére kell fordítani.

41 A közlekedés fejlesztésére fordítható beruházások összegét 8,5 milliárdról 10 milliárdra emelték, ezzel azonban a közlekedés részesedése a népgazdaság 85 milliárdra felemelt beruházási összegéből 11,7%-ra csökkent. A terv, a közlekedési ágazatok: a vasút, a hajózás, a közúti közlekedés számára 70%-os teljesítménynövekedést írt elő a tervidőszak végére. A tervidőszak elején úgy látták, hogy a tárca rendelkezésére álló 10 milliárdos beruházási összeg hatékony felhasználása megfelelő feltételeket biztosít e nagyarányú teljesítménynövekedéshez. A beruházási keretből az alábbi fontosabb beruházásokat tervezték: - 150 km új vasútvonal, - 185 km vasútvonal villamosítása, - pályaudvarok helyreállítása, bővítése, - Vasúti biztosító berendezések helyreállítása, illetve kiépítése, - az ideiglenes vasúti és közúti hidaknak véglegessel való felváltása, - 605 km új betonút, - 310 km makadámút, - 2250 km bekötőút építését és - 4400 új vasúti teherkocsit, - 23 000 új tehergépkocsit, - 14 000 új személygépkocsit kívántak beszerezni. - Budapest trolibusz-hálózatának kialakítását,