Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)
II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok
véglegessel való felváltását, az átereszek, boltozatok, kavicságyas hidak, közúti felüljárók helyreállítását kellett finanszírozni. A tervezett munkákat hídműhely és hídjavító szerelvények felállításával kívánták megoldani. A vasúti távközlő és biztosító berendezések helyreállítására és korszerűsítésére 105,6 millió forintot fordíthattak. Az elpusztult légvezetékek pótlására 240 km hosszú távbeszélő kábelt terveztek építeni Budapest-Hatvan Budapest-Cegléd-Szolnok , Budapest-Székesfehérvár irányában. Tervezték a gépi kapcsolású távbeszélő-hálózat bővítését, és új elektrodinamikus biztosító berendezés létesítését Rákos és Szolnok állomásokon. Az áruforgalmi berendezések fejlesztésére a terv 42,5 millió forintot biztosított. Ebből a Budapest-Nyugati pályaudvar, Déli pályaudvar és Józsefvárosi pályaudvar áruraktárait és a fontosabb vidéki állomások raktárait kívánták helyreállítani. Magasépítési munkálatokra, a felvételi épületek, szertárak, fertőtlenítő ós mosótelepek, munkáslaktanyák építésére 74 millió forintot fordíthattak. A járműpark fejlesztésére 57,3 millió Ft jutott, ebből 161 gőzmozdony, 13 villanymozdony, 800 db személykocsi, 5000 db teherkocsi és 40 db motorkocsi újjáépítését, s 19 új mozdony, 2 db motorkocsi, 27 db modern CAK személykocsi beszerzését kellett biztosítani. Vonal villamosítására 42,7 millió Ft-ot biztosítottak, ebből az összegből a Budapest-Hatvan közötti vonal villamosításának megkezdését, a Budapest-Hegyeshalom közötti vonal villamos berendezéseinek, valamint a pályaudvarok villamos világító berendezéseinek helyreállítását kellett finanszírozni. 10 A hároméves terv megindulása előtti napokban dőlt el a Földművelésügyi és a Közlekedésügyi Minisztérium között hosszabb ideje folyó vita a Gazdasági Vasutak ügyében. Az 1947. július 17-én kelt 9030/1947. Korm. sz. rendelet létrehozta a Gazdasági Vasutak Igazgatóságát (GVI), főfelügyeletével a közlekedési minisztérium I. Vasúti Főosztályát bízta meg, annak kikötésével, hogy a Gazdasági Vasutak tulajdonosa a földalap marad. A keskeny nyomközű gazdasági vasutak helyreállítási munkálataira a hároméves terv 54 millió forintot engedélyezett. Ebből az összegből 2700 km-nyi pálya felújítását, a gördülőanyag pótlását és 255 km új pálya építését irányozták elő. 17 A közlekedésben, és ezen belül is főként az áruszállításban komoly szerepet szántak a hajózásnak. A vízi szállítás helyreállításával kívánták a túlterhelt vasutat tehermentesíteni. 1946-47-ben a minisztérium sikeres lépéseket tett a Duna felső szakaszán rekedt magyar hajópark visszaszerzésére. Az amerikai kormány 1946. november 1 i-én visszaadta a Németország amerikai megszállási Övezetében maradt magyar hajókat. 1947 végén a Szovjetunió is visszaadta azt a 46 magyar kereskedelmi hajót, amely a háború végén a Duna, Bécs és Linz közötti szakaszán rekedt. Ezzel a háború előtti hajópark zöme visszakerült az országba. A visszakapott hajók többsége javításra szorult. A minisztérium az MFTR és a DTRT részére a visszakapott hajók javítására külön hitelt adott. A hajózás rekonstrukciójára, illetve fejlesztésére a hároméves terv 120 millió Ft-ot biztosított. A vízi szállítás teljesítőképességét 1950-re 1,5 millió tonnára kívánták emelni. E cél eléréséhez 30 000 LE vonóerő és 240 000 tonna hordképességű hajópark üzembehelyezését tartották szükségesnek. A terv előírta a meglévő hajók kijavítását, egy 110 000 tonna űrtartalmú uszálypark, egy 1400 LE zuhatagi szolgálatra alkalmas vontatóhajó építését és a Nemzeti Szabadkikötő újjáépítését. 18 A háború után a légiközlekedés a már említett Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) keretében indult meg. A MASZOVLET működését az egész országra
