Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

II. Igazgatástörténet, fondismertetés, tanulmányok

és a nemzetközi járatokra is kiterjesztette. A kormányközi egyezmény értelmében a magyar fél a M ASZOVLET rendelkezésére bocsátotta a ferihegyi, a budaörsi és a vidéki repülőtereket és garantálta ezek 5 éven belüli helyreállítását. A szovjet fél a repülőgépparkot, a rádióösszeköttetési eszközöket, a műszaki berendezéseket és a járműveket biztosította. A személyzet részben a felszámolt MALÉRT személyzetéből, részben szovjet pilótákból állt. A társaság 1947. augusztus i-én kezdte meg működését, s októberben már meg is indította első járatait Budaörs és Debrecen, valamint Budaörs és Szeged között.

19 A minisztérium 1946 őszétől szorgalmazta a bekapcsolódást a nemzetközi légiforgalomba. 1946 decemberében a SZEB és a MT engedélyével tárgyalások kezdődtek Csehszlovákiával, Jugoszláviával, Romániával és Lengyelországgal. A békeszerződés ratifikálása után megindultak a rendszeres járatok Budapest-Bukarest Budapest-Prága Budapest-Varsó Budapest-Belgrád között. A minisztérium a repülés biztonsága érdekében a repülőtéri rádiószolgálatot, a vakleszállásra is alkalmas közép-, illetve hosszúhullámú berendezésekkel kívánta ellátni. A légi közlekedés helyreállítására a terv 40 millió Ft-ot biztosított, ezen összeg jelentős részét a ferihegyi repülőtér újjáépítésére használták fel.

20 1946 júliusában fejeződött be a Magyar posta államosítása, melynek eredményeként a posta valamennyi alkalmazottja állami alkalmazott lett.

21 A Magyar Posta hároméves terve, a tervidőszak végére belforgalomban mind mennyiségében, mind minőségben az 1938-as szint elérését tartotta kívánatosnak. Tervezték a távkábel-hálózat kiépítését, 11 gépi kapcsolású vidéki központ építését, távbeszélő-állomások 60%-ának gépesítését, a rádió üzem jelentős fejlesztését, belföldi műsoradásra 2 db 50 KW-os rövidhullámú adó, tengerentúli adásra 2 db 50 KW stúdió, relé és rádiótávíró építését. A Magyar Posta a hároméves tervben előírt feladatainak megvalósítására 232 millió forintot kapott az alábbi részletezésben: a távkábel-hálózat fejlesztésére: 96 millió Ft-ot a távbeszélő-központok kiépítésére: 80 millió Ft-ot a légi hálózat fejlesztésére: 36 millió Ft-ot a rádió fejlesztésére 20 millió Ft-ot Összesen: 232 millió Ft-ot. A Közúti Főosztályra nemcsak a megrongálódott utak helyreállítása terén hárultak nagy feladatok, hanem égető szükségszerűségként jelentkezett a hálózat bővítése, s a meglévő hálózat modernizálása is. Az országban 1946-ban az úthálózat teljes hossza 65 752 km volt, s ebből, mint már említettem, csupán 30 386 km volt kiépítve, és a kiépített utaknak is csak 10%-a rendelkezett pormentes burkolattal. Súlyos ellátási, kereskedelmi és termelési gondokat okozott a kiépített utak hiánya. 1947-ben a főosztály felmérése szerint 2700 km-re becsülték a sürgősen megépítendő bekötő utak hosszát. Az úthálózat siralmas állapotán kívül nagymértékben nehezítették a közúti közlekedést a megrongálódott közúti hidak is. A háború alatt 1400 db 25 000 fm hosszúságú közúti híd semmisült meg, 1947-re ebből 15 000 fm-t, azaz 920 hidat állítottak helyre ideiglenesen. 1949 végéig a Közúti Főosztály hídosztálya közvetlenül irányította a hídépítések egész országra kiterjedő munkálatait a szervezéstől a pénzügyi elszámolásokig, s csak az 1950. január i-én megalakuló Közúti Hídberuházó Nemzeti Vállalat vette át ezeket az operatív teendőket a hídosztálytól. A közúti közlekedés hároméves terve a már meglévő utak helyreállítását és mintegy