Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

budapesti városi tanács járási tanács városi tanács városi kerületi tanács községi tanács megyei tanács megyei jogú városi tanács járási jogú városi tanács városi (fővárosi) kerületi tanács községi tanács A hierarchikus kapcsolatok szempontjából jelentős az a körülmény, hogy az I. tanácstörvény főszabályként a városi tanácsokat a járási tanácsok irányítása alá helyezte, de rendelkezései között mégis megjelent már az 1954-ben intézményesített megyei jogú és járási jogú város típusa, mivel lehetővé tette egyes városoknak közvetlenül a kormány, illetve a megyei tanács irányítása alá helyezését. Végig mód volt közös községi tanácsok szervezésére, s ugyancsak egy községi alaptípusnak tekinthető a nagyközségi tanács, ami a korszak végétől, 1969. október i-től szervezhető. 1969-ben vezették be a városi tanács irányításával működő községi (nagyközségi) tanács kategóriáját is. Utóbbi a lexikon készítésekor is súlyozott figyelmet kap, mert az e körbe eső községek irányításának rendszere merőben átalakult, a járási tanácsok irányítási szerepét a városi tanácsok vették át. b) Szervtípusok 1950-1970 között: - tanács (értve ezen a tanácstestületet), - végrehajtó bizottság, - bizottságok, - végrehajtó bizottság elnöke, elnökhelyetteseik), titkára, - végrehajtó bizottság titkársága, - szakigazgatási szervek (1954-ig a végrehajtó bizottság hivatali szervezete, 1954-től a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei (ideértve a végrehajtó bizottsági kirendeltségeket is), - egyéb szervek (a tanácsi szervezethez többé-kevésbé kapcsolódó, de nem a tanácstörvényekben intézményesített államigazgatási feladatokat végző szervek). A tanácsi szervezet rendszerét az I. és II. tanácstörvény lényegében azonos módon építette ki. Elvi szempontból fontos, de a lexikon szerkezete szempontjából elhanyagolható az a különbség, ami az I. tanácstörvénnyel kialakított hivatali szervezet, majd 1954-től a szakigazgatási szervek jogállása között fennállt. (Persze a különbséget a lexikonban ismertetjük.) Érdemes megjegyezni, hogy az 1954-es szabályozás a szakigazgatási szerv kifejezést gyűjtő fogalomként használta, s ezalatt nem kizárólag osztály, hanem csoport vagy önálló előadó, sőt testületi formában (bizottság vagy tanács) működő szervek is értendők. Az egyes tanácsi szervek jogi helyzetét lényegesen érintették azok a jogszabályok, amelyeket a tanácsszervek tevékenységének továbbfejlesztéséről szóló 1965. évi 8. sz. törvényerejű rendelet alapján bocsátottak ki. Az e körbe eső kormányhatározatok tartalmilag módosították a II. tanácstörvényt. A községekben bevezették pl. az egységes szakigazgatási szerv intézményét, a kettős alárendeltség megszüntetésével döntően megváltoztatták a szakigazgatási szervek irányításának, sőt létrehozatalának rendjét is, s jelentősen érintették a tanácsi testületi szervek működési szabályait. - A szervtípusok kérdését lezárva megemlítendők még a végrehajtóbizottság és a szakigazgatási szervek mellett működő bizottságok formái is. E bizottságok nem azonosíthatók a tanácsi bizottságokkal, tulajdonképpen önálló szervtípusként is felfoghatók. A két rendező, rendszerező tényező, tehát tanácstípus és szervtípus természetszerűleg nem zárja ki egymást, sőt szükségképpen csak kombinált alkalmazásuk képzelhető el. Magától értetődően a lexikonnak választ kell adni arra, hogy adott tanácstípusban 1950-1970