Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

között milyen szervtípusok, illetve szervek működtek, vagy pedig fordítva arra, hogy az egyes szervek, szervtípusok mely tanácstípushoz tartoztak. A lexikon szerkezete szempontjából mégis alapvető jelentőségű az a kérdés, hogy a bemutatandó szervek csoportosítása, a lexikon szerkezeti egységeinek elkülönítése tanácstípusonként vagy szervtípusonként történik-e. Azaz a lexikon tanácstípusonkénti bontásban (megyei tanács, járási tanács stb.) dolgozza fel a szervekre vonatkozó joganyagot, vagy pedig középpontban a szervtípus áll, és a szervtípusok, illetve a körükbe tartozó szervek ismertetéséből állapítható meg, hogy azok mely tanács típusokban működtek. Egyszerűbb megfogalmazásban azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a lexikonon belüli nagyobb egységek címeit a tanácstípusok vagy a szervtípusok alkossák-e. Elvileg jól áttekinthető, logikus ábrázolását adhatja a tanácsszervezeteknek, ha a kiinduló pontot, főcímek formájában a tanácstípusok alkotnák, amelyekhez lennének rendelve alcímek formájában az adott tanácstípus szervtípusai. Pl.: járási tanács városi tanács - tanács - tanács - végrehajtó bizottság - végrehajtó bizottság - bizottságok, stb. - bizottságok, stb. Ez a szerkesztési változat valójában a tanácsszervezetet mintegy horizontális kapcsolatrendszerében mutatná be, de ugyanakkor áttekinthetővé teszi a szerkezetet vertikális irányból is, a tanácsi szerveknek a megyétől a községig (vagy fordítva) történő egymásra épülését is. Az említett előnyök ellenére a lexikon elsődleges tagolása mégis inkább a szervtípusokat követi. Egyes szervtípusok esetében - a szakigazgatási szervek, az ún. egyéb szervek és a bizottságok tartoznak ide - azonban alcímek formájában szerephez jut a tanácstípusonkénti osztályozás is. Ezt az indokolja, hogy a joganyag, elsősorban maga az I. és II. tanácstörvény jellemzően szerytípusokat szabályoz, alig jellemző az egyes tanácstípusok középpontba állítása, elkülönített szabályozása. Ilyen módon a szervezet tanácstípusonkénti bemutatása számos ismétlődést eredményezne vagy kiváltaná a gyakori visszautalások szükségességét, ami a megértést és talán az áttekintést is zavarná. (Mert pl. a testületi szervekről többé-kevésbé ugyanaz írható, függetlenül attól, hogy melyik tanácstípushoz tartoznak.) Egyes szervtípusok esetében azonban alcímek formájában szerephez kell jutnia a tanácstípusonkénti osztályozásnak is. Konkrétan a szakigazgatási szervek, a tanácsi bizottságok, a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek mellett működő bizottságok, az ún. egyéb szervek esetében. Ezt egyfelől indokolja az a praktikus szempont, hogy a levéltári munkához, konkrétan a rendező és feldolgozó munkához az ilyen osztályozás ad tényleges segítséget, másfelől az az elvi meggondolás, hogy a felsorolt szervtípusok esetében általában jellemző a szintenkénti szabályozás, sőt e szervek rendszere (1. szakigazgatási szervek) a különböző tanácstípusokban eltérő módon épült ki. A fentiek alapján a lexikon szerkezete az előzetes elképzelések szerint az alábbi módon épül fel: I. Tanács II. A tanács bizottságai 1. a fővárosi tanács bizottságai 2. a megyei tanács bizottságai 3. a megyei jogú városi tanács bizottságai 4. a járási tanács bizottságai 5. a járási jogú városi tanács bizottságai 6. a fővárosi (városi) kerületi tanács bizottságai